Amatőrként őrködöm a ma szaván, lelkemből – ha nem mondhatom el – kiírom, ami fáj…

Nem akarok én lenni sem arany, sem gyémánt, csak egy kicsi kavics, akit valaki talán egyszer bebetonoz majd az életébe… De, annak is örülök, ha gondolataim, egy verssorom Benned új életre születik, s magadban hordozod, mint énem egy darabját…