Gyermekként azt hittem, hogy minden tollnak – legyen szó régiről, újról, kékről, pirosról – varázsereje van. Később ráébredtem, hogy a szavaknak van meg az az ereje, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Ereje van akkor, amikor kimondjuk és maradandóvá válik, amikor leírjuk.
Eljött az ideje, hogy ne csak ábrándozzak, ne csak az íróasztalom ismerje történeteimet, gondolataimat. Eljött az ideje, hogy új világot teremtsek, olyat, ami maradandó. Olyat, ami megnevettet, elgondolkodtat, kikapcsol, átkapcsol.

Itt az ideje, hogy használjam a varázserőmet.

Idén év elején kezdtem el tudatosabban írni, azóta elkészült egy kéziratom. Bízom benne, hogy a következő évben már a megjelenésről írhatok.
Közben különböző témájú rövid írások is napvilágot látnak, illetve készítem a következő regényeket is.