A nevem Smelka Sándor, de gondolom, ezt már mindenki észrevette. Egy harmincéves, Németországba szakadt hazámfia vagyok. Egy idősotthonban dolgozom, a Feketeerdőben. (egyelőre mint ápoló…) Érettségi után, két évig dolgoztam egy pécsi alapítványnál sérültek között. (eztán indult a német karrier…) Fontos számomra a humor és a szórakoztatás – a „hugyosjózsis” rádiókabarén nőttem fel. Többször érte már barátaimat az a szerencsétlenség, hogy esküvőjükön vagy egyéb bulijukon felolvastam valamit, amit én firkáltam… Írok. Mert írni néha muszáj! Vagy nem?… Akárhogy is van ez, egy firkálmány – ha nem is mindenható – de remek elsősegély, az írónak és az olvasónak egyaránt. Én hiszem ezt!