Alkotok

Válasz Zelmann Tamara (2008-02-16 12:38:20) hozzászólására:

"Rendelésre" én sem tudok írni, sőt tematikusan sem. Nagy bajban lennék miatta, ha ebből akarnék megélni! :DD

Sosem alkottam rendelésre. Valakinek megy így is, némi kis szókinccsel, "ari" kis ragrímekkel...nekem ez eleddig nem jött össze, jóllehet, nem is erőltettem.
Röhejes, de a számomra legundorítóbb, legidőrablóbb, mégis látványos házimunka közepette jut eszembe minden, papírra szánt épkézláb gondolat. VASALÁS-nak hívják ezt a förmedvény melót.
Nem készítek oda papírt, diktafont sem gerjesztek, egyszercsak jön...jönnek a gondolatok. Megjegyzem őket, mint ahogyan Simon István a Szemek emléke c. versében klasszul megfogalmazza, hogyan emlékezhetsz a legmegragadóbb pillanatokra.

Így lettem hát összerakva, s ha mást nem is, de őseimnek ezt megköszöntem már.

(Megjegyzés: a " ha mást nem is" személyem kitalálásaként szoktam emlegetni... ekképpen: "hogyan, kinek az agyában született meg a gondolat, hogy legyek??? Ki kérdezett meg engem erről, akarom-e?" ... Na, jó, ez nem frusztrál ma már, véresen sem komoly 🙂 )

Egy anekdota jutott az eszembe:
Szárnyait próbálgató költőcske ront be a szerkesztő irodájába.
-Maga vissza dobta a verseskötetemet, pedig tudja meg, rég el fogja felejteni az emberiség Aranyt, Petőfit, Kosztolányit, Adyt, de az én verseskötetem ott fog állni minden ember könyvespolcán.
Mire a szerki:
-Akkor lehet, de addíg...

Válasz Crystalheart (2007-11-26 21:48:35) hozzászólására:

A csomagolás is fontos, meg a menedzsment 🙂 hogy minek adod el és kinek és hogyan! 😛

Válasz Hanga (2007-11-26 21:05:19) hozzászólására:

No, Kassák Lajosnál azért jobbat akarok, ezért inkább prózának hívom 😀

Válasz Crystalheart (2007-11-26 00:29:49) hozzászólására:

Akkor maradj az iszonytatóan hosszú, véres szabadverseknél 🙂

Válasz Crystalheart (2007-11-26 00:29:49) hozzászólására:

Prózaírást sokáig én sem tanultam, de az utóbbi években igen! És sokat segít... Ami a verseket illeti, csak poénból írtam néhányat. Nem gondolnám, hogy a világirodalom remekei lennének... :DDD

Válasz Crystalheart (2007-11-26 00:29:49) hozzászólására:

Ha szorult az emberbe egy kis tehetség, szorgos gyakorlással és kitartással csodákat lehet művelni.

Válasz Zöld Zsázsa (2007-11-25 21:03:04) hozzászólására:

Én a prózaírást nem tanultam, nem fejlesztettem, csak műveltem/művelem. 🙂 Speciel a vers az, ami nekem erőfeszítés lenne, és még úgy sem érnék föl a régi nagyokhoz. 🙂

Válasz Mindenkinek itt az utóbbi néhány hozzászólással 🙂

Én általában verset csak azon melegiben szoktam csiszolgatni, mikor már kint van az egész, de még megvan a hangulat, az nekem is fontos. Néha, azaz volt már, hogy később is belejavítottam, de az se egészen tudatosan, inkább csak jött egy jobb ötlet. Mondjuk amikor fontosnak tartom az adott írásban, hogy stimmeljen a szótagszám, azt is ezerszer utánszámolgatom, persze egyfajta eksztázisban, lelkesen, hogy én most alkotok. Prózáról nem tudok ezzel kapcsolatban mit mondatni, abban sajnos nem vagyok túl jó, pedig a legutóbbi "alkotói válságomnál", miszerint versben sem, arra gondoltam, átnyergelek prózára, hátha az jobban tanulható, gyakorolható és fejleszthető (legalábbis részemről), mint a líra.
...

Válasz Crystalheart (2007-11-25 11:52:35) hozzászólására:

Csak kétszer? Szerencsés ember... :))))

Válasz Titusz (2007-11-24 16:57:51) hozzászólására:

Tolkien az egész LotR-t átírta vagy kétszer. :))

Válasz Velencia (2007-11-24 18:33:11) hozzászólására:

Eygtértek. Rengeteget javítgatom az írásaimat, főleg a hosszabbakat, És azt hiszem, jót tesz nekik.

Én a verseimet sosem írtam még át (persze rövidségük miatt ez talán érthető is) de a prózákba , egybe-kettőbe már nyúltam bele utólag.

Válasz Velencia (2007-11-24 18:33:11) hozzászólására:
Igen, némelyiknek kimondottan jót tesz, ha megfésüljük kicsit. Erre jó, ha visszanézzük a kommenteket, és aszerint munkálkodunk. Vel, neked köszi is az egyik helyen, megfogadom a tanácsaidat, és kicsit újraírom az egyik novimat. Már mások is segítettek nekem így, tényleg érdemes odafigyelni a véleményekre. Sok jó tanácsot kaphatunk egymástól.
:-)))