Nemrég olvastam egy interjut ami a Harry Potter írójával készűlt. A hőlgy arról beszélt, hogy a hét részesre tervezett sorozat hetedik részét már akkor megírta, amikor az elsőt, és a sorozat végére csak annyit változtatott benne, hogy három helyett, csak két főszereplőt öl meg.
Szerintem ez a fantasztikus, amikor egy ekkora művet képes valaki kigondolni, és nem csak az események, de maguk a szálak is szinte hiba nélkül símulnak egymásba.
Amúgy a külvilág kizárása számomra is fontos. Ezt néha egy fejhallgatóval szoktam megoldani, de van hogy a történet amit írok annyira magával ragad, hogy a külvilág abszolút nem érdekel. Olyankor alkohol és szerelem nélkül is zsong a fejem.
Hmm... Nekem az a legfontosabb, hogy legyek kipihent - elég kómás típus vagyok -, és hogy a családom hagyjon békén... Mondjuk ez utóbbi olyan ritkán van csak, mint az előbbi. 😀 Valamelyik testvérem mindig ki-be szaladgál, és ha tudnák, hogy írok valamit, hát... Az az igazság, hogy ez itthon mindenki szerint elfecsérelt idő, helyette dolgozhatnék valamit, vagy tanulhatnék, ha esetleg már túl késő van dolgozni. Ezért jobb, ha titokban tartok mindent.
A másik, hogy valami különleges érzelmi állapotban legyek. Ami nálam mondjuk nem túl nehéz, kissé érzelgős is vagyok - ami kívülről nem látszik meg rajtam, és az írás az egyetlen, ahol kiadhatom magamból. Sőt ellenkezőleg, kifejezetten érzéketlennek, bunkónak, önzőnek és kegyetlennek tartanak. Már ez önmagában is jó ihletadó tud néha lenni 🙂
A harmadik meg, hogy számgépközelben legyek. Nem bírnám ki backspace nélkül 😀 Jó, gép nélkül is ugyanúgy tudok írni, de a külalak nem az erősségem, ráadásul akkor még utána ugyanazt vagy egy módosított verziót még a gépbe is be kéne pötyögni. :\ 🙂
nekem a külső környezet tulajdonképpen mind1. írtam már szobában és szabadban, csendben és zajban...
ami nekem kell az vmi hangsúlyos érzelem vagy inger. tökmind1 h az a szerelem vagy a szomorúság, esetleg a düh.
ha sikerül egyedül lennem, csendben akkor gyakran hangosan beszélek, motyogok, vagy vmi értelmetlen szöveget skandálok. Néha verset mondok fel vagy filmekből idézek és egyszercsak már a saját gondolataim törnek elő... és akkor aztán tollat, papírt és körmölni!
sörrel, szerelmesen.:)
Nekem az este az ihlet ideje. A sötétben jönnek elő a gondolatok. De napközben is írok természetesen, általában akkor, ha olyan történik velem, vagy körülöttem ami megihlet. Ez lehet bármi. Vagycsak beugrik egy rímm és azt szövögetem. Úgy, hogy csak azért ülök le , hogy írjak, szinte sosincs. Ahhoz kell egy ötlet egy szikra, na meg az a hangulat, ami hozza magával a gondolatokat. Szerintem ha úgy akar valaki írni, hogy kényszeríti magát arra, hogy írjon, az nem jó. Akkor lesz jó ( szerintem) ha spontán jön.
Ja, nálam bejön a főzés is. Látnátok a süti-receptes könyvem fejlépcét...Na, meg a toalett, ott papír is van a jegyzeteléshez.:D
Mi van, ha a késztetés meg van de nem jön az ihlet? Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy kiakarta magából írni, de nem jött az a bizonyos első mondat, vagy leírta az elsőt, és a történet megált.
Arra gondoltam, hogy itt adhatnánk egymásnak ötleteket tippeket. Megoszthatnánk egymással trüköket, szokásokat.
Van aki az erős szeszeket kedveli, mert csak attól tud megnyilni, van aki egy doboz cigivel ül le alkotni, és van aki a csokit részesíti előnyben.
Akad aki egésznap jegyzetel egy noteszba, van aki diktafont használ, más a fejét.
Segítsünk egymásnak, és ne csak azok írjanak ide, akiknek ötlete, hanem azok is akiknek kérdése van!
Utolsó post: Zenesarok Legújabb tagunk: Amado Veitch Legutóbbi bejegyzések Olvasatlan hozzászólások
