Az élet igenis szép

Válasz Gunoda (2008-06-24 18:44:38) hozzászólására:

Nekem is volt egy mókás élményem, de nem krisnásokkal.
Nem messze a lakhelyemtől van egy "keresztyén" gyülekezeti ház, de hogy pontosan milyen vallás, irányzat, azt nem tudom. Békésen tartok hazafelé a 4-es buszon, odaül mellém egy roppant kedves hölgy, és elkezd beszélni, hogy ő épp megy a gyülekezetbe, és Jézus meg a megváltó így meg úgy, stb. Vagy 10 percig nyomta a megtéréshez való szöveget, és meg mosolyogva végighallgattam, és közöltem, hogy zsidó vagyok! 🙂 Erre ő: Nagyszerű, én is! 🙂
Csak azt nem értem, hogy akkor milyen Krisztusról regélt végig? 🙂

Mindezzel persze senkit sem akarok érzéseiben, vallásában megsérteni, sőt, tisztelem az igaz hitet, bármilyen irányban is nyilvánul meg. Csak a fanatizmust és az erőszakot nem szeretem.

Válasz Gunoda (2008-06-24 18:44:38) hozzászólására:
Nem is rossz taktika, lehet, hogy tanítani kellene eladási mesterkurzuson ... hehehe.
A krisnásokhoz még nem volt szerencsém, de sokkal több jót hallottam felőlük, mint rosszat. Azt hiszem ebben a topikban azért is van helye ennek a beszélgetésnek, mert valahol a misszionáriusok legtöbbje valóban segíteni szeretne azon, hogy az élet szebb legyen másoknak, vallástól függetlenül.

Válasz Doreen (2008-06-23 22:54:24) hozzászólására:

Furcsa, nekem nem volt ilyen rossz tapasztalatom a krisnásokkal. Többször beszélgettem velük az utcán, és nem próbáltak megtéríteni, sőt, jót dumáltunk. Pénzt általában adok nekik, mert tudom, hogy ingyenkonyhát tartanak fenn belőle.
A legextrémebb térítős tapasztalatom egyébként a Passió című film vetítésén ért. Mögöttem hangosan zokogott egy kiscsaj. Hátranyújtottam neki egy papírzsepirt, amivel azt értem el, hogy a film végén egy csinosan összekészített "térítőcsomagot" nyújtott át nekem, és meghívott az x. gyülekezetbe. Köpni-nyelni nem tudtam a dologtól. Az volt az érzésem, hogy a kislány aznap már vagy ötször végignézte és végigzokogta a filmet, térítendőkre vadászva. Na, ez gáz!

Válasz Poppy (2008-06-24 17:02:08) hozzászólására:
Nálunk már egy ideje a mormonok nyomulnak. Engem akkor hagytak végleg békében, amikor meghívtam őket a saját magam alapította vallási közösségbe, (ami persze nincs) hogy megvitassuk a hittel kapcsolatos dolgokat, és beszélgessünk Istenről. Jeleztem feléjük, hogy éppen tagtoborzón vagyok, mert még kevesen vagyunk. Azóta átmennek az utca másik felére, ha szembe megyek velük. Az élet bizony szép.
:-)))

Válasz Doreen (2008-06-23 22:54:24) hozzászólására:

Én a legjobb elhárításnak eddig azt találtam (saját, családi és baráti tapasztalat) ha közlöd, hogy ateista/hívő katolikus/buddhista/zsidó stb. vagy, azaz, már elkötelezett más irányba.

Válasz Doreen (2008-06-23 22:54:24) hozzászólására:
Eszembe jutott egy jelenet az Airpláne filmből...na de ez nem az a topik.
:-)))

Válasz Hanga (2008-06-23 20:22:01) hozzászólására:

Ezek veszélyes dolgok is lehetnek...de ugyanakkor viccesek is... Apukám a volt sulimban gondnok, és alkalmanként kiadják az iskolai tornatermet, külömböző célokra. Pár éve krisnások érkeztek, és ott szálltak meg. Apa, amennyire lehetett, kedvesen elhárította a "hittérítést", és azt találta mondani, hogy a munkatársa, és egyben barátja is :))) szeretne belépni a "bandájukba"...erről ő persze mit sem tudott, és esze ágában sem volt csatlakozni, hanem aztán, amikor megérkezett ő is, a krisnások letámadták, szerinem még a Marsot is leígérték neki az égről... mindegy a lényeg, hogy azzal húzta ki magát, hogy a felesége nem engedi...:) hehehehe.....
Gondoltam, megosztom...

Válasz Hanga (2008-06-23 20:18:07) hozzászólására:
Oáááá! Lásd:-axióma-című írásom:-)))

Válasz Hanga (2008-06-23 20:22:01) hozzászólására:
Jó az a krista, szerintem. Rövidítése a kristálytiszta szónak...hehehe.
Üdv.: Baktatgatva Nec-harisnyahívő:-)))

Ja, krista=krisna 🙂

Ma besétált a munkahelyemre (egy utcára nyíló pici iroda, tehát nem volt nehéz) három krista tudatú ember, csengő bongó kis biszbaszokkal a kezükben, hoztak finom és rém kemény sütit, biztattak, hogy ne igyak, ne drogozzak és ne legyek erőszakos, aztán abbahagyták és tartották a markukat, miszerint minden kedves embertől kérnek egy kis pénzt. Erre én azt találtam mondani, hogy a reggeli felesemet nem tudom nélkülözni, épp colát ittam, ami végülis egy gyenge drog és ha nem mennek ki gyorsan, a klausztrofóbiám dühbe csap át :-)) Erre ismét felvették a mütyürjeiket, és a mosolyukat és vidáman integetve távoztak, nekik az élet tényleg mindig szép???

Válasz artur (2008-06-22 14:38:08) hozzászólására:

Pici babuka, de azért írni azt tud. NAGYON :-))

Válasz artur (2008-06-22 14:38:08) hozzászólására:

Látod, ezt elhiszem.

Válasz artur (2008-06-22 14:38:08) hozzászólására:

Örökifjú!!!!!

Válasz Gunoda (2008-06-22 11:10:50) hozzászólására:
😀 Ki sem bírnám másként 😀