Nem sírnak az angyalok,
ők boldogok, oly boldogok.
Ha rám tör a szerelem,
angyalom van, úgy hiszem.
Szerelemnek szárnyain
röppennek az álmaim.
A lelkem Istenhez közel,
nem cserélnék senkivel…
Nem sírnak az angyalok,
sokszor közöttük vagyok.
Ők fénylenek, úgy fénylenek,
boldogságos fényeket…
Ha néha egy is könnyet ejt,
meghatódni nem felejt!
De sosem fájdalom neki,
mind az öröm könnyei…
Ha érzed fentről, hogy szitál,
ilyet a felhő nem csinál.
Hisz száz ágra süt a nap,
s eső hullna az alatt…?
Nem sírnak az angyalok,
fentről örömkönny potyog.
De nem sós, mint az esővíz,
édes az, oly édes íz…
Kívánom, hogy légy boldog,
kerüljenek rossz dolgok!
Nem sírnak az angyalok,
ők boldogok, oly boldogok…!
Legyél velük még sokat,
éld át a szép álmokat!
Szeresd mind a lényeket,
vonzz magadhoz fényeket!
Örömkönny legyen tied,
kapjál szép angyal nevet!
Édest könnyezz, ne sósat,
öntözd vele a jókat…!
Nem sírnak az angyalok,
ők boldogok, oly boldogok!
Mikor róluk álmodok,
örömkönnyet hullatok…
4 hozzászólás
Kedves Alberth!
Nagyon tetszett a versed, bár én úgy érzem
néha talán az angyalok is sírnak…De ezt csak én gondolom.
Gratulálok!
Üdv, Judit
Kedves Judit!
Köszönöm gratulációdat. Az angyalok nem tudom sírnak e. De ebben a versben nem sírnak. Ők csak vigasztalnak örömkönnyeikkel 🙂
Üdv.: Alberth
szia alberth
Talán nevezhetem irónikusnak, hogy Nem sírnak az angyalok,mégis örömkönny potyog. 🙂
Tetszik, különösen a "Ha érzed fentröl, hogy szitál, ilyet a felhö nem csinál." sorok, azon úgy elmosolyodtam. 😀
Kedves Immortal!
Ez egy elképzelt dolgokról szóló vers. Aki sír, annak a könnye sós, mint az eső vize. Ám az igazi boldogság könnyeinek édesnek kell lenniük. Főleg, ha a mennyei lényekről van szó.
Köszönöm, hogy olvastál! Alberth