Általános csevegés

Jó sokan vagytok beregelve és senki nem ír a fórumba????brühühü 😀

Miért kéne hogy híres legyen? Ahogy Ormi , úgy én is azt gondolom hogy egyáltalán nem fontos. Elvégre az első cél nem az hogy népszerű legyen az oldal, hanem hogy segítsen a fejlődésben, és kicsit összehozza a hasonló beállítottságú embereket. Nem?
Akkor akármilyen magyartanár is lehet, akiben esetleg megbízunk, vagy már értékelte a műveinket és van alapunk?

Mentor-ügy:

Hát, bevallom, nagyon elszaladtunk ezzel a témával...szerintem. Ötletek, javaslatok, persze elméleti síkon vannak, de konkrét embereket még kevesen mertek javasolni, és azt is úgy, hogy a kérdéses személy nem is tud róla.

Én ellenzem azt a variációt, hogy keményen megszabjuk, mi legyen a mentor dolga: kiosztjuk neki a házi feladatot, hogy hány művet elemezzen és milyen időintervallumban. Nem hiszem, hogy ha bármelyik tagunknak megmondanánk, hogy hetente hány hozzászólást "gyártson le", az tetszést aratna - akkor ne várjuk el ezt egy talán még elfoglaltabb, s valljuk be, szívességből mentorkodó embertől. A mentornak legalább annyi joga legyen, mint egy szerzőnek: azt a tagot elemezze, és azokat a műveket, amelyiket ő szeretné. Nyilván, ha teljes képet szeretne egy alkotóról, akkor el kell olvasnia legalább 5-10 művét, de ez kérem, idő, energia, odafigyelés kérdése is, nem elég a segítő szándék.

Én már korábban is kértem, de most is szeretném: akinek olyan ismerőse, rokona van, aki író, költő, újságíró, magyartanár, irodalomprofesszor, stb., azt kérdezze meg a témában. Meséljétek el, mi ez a Napvilág és hogy milyen segítséget várnának szerzőink. Ha bármit (!) vállalni tud az ügy érdekében, akkor regisztráljon hozzánk olvasónak. Mi nyitunk egy új fórumtopicot, amely csak bejelentkezés után látható, a mentoroknak, ide pedig bejegyezheti mindegyikük, hogy pl. "Üdvözlöm az alkotókat, XY sportújságíró vagyok, itt és itt jelennek meg a cikkeim. Olyanok jelentkezését várom az email-címemre/belső levélben, akik sporteseményekről írnak cikkeket, mivel ez a szakterületem. stb..." Persze maga a mentor válogathat a cikkírók között maga is, ha valaki felkelti az érdeklődését, de esetleg jeletkezéseket is elfogadhat.
Aki pedig nem akar regisztrálni, de vállalja a professzionális segítségnyújtást, annak legyen egy "szócsöve", aki legalább a bemutatkozóját felteszi az érintett embernek, benne egy email-címmel.

Vagy készíthetünk egy listát is Mentort szeretnék! címmel, ahova fel lehet iratkozni, hogy lehessen látni, ki az, aki szükségét érzi a segítségnek, minden főkategóriában, s onnan tud majd a leendő mentor válogatni...

Úgy gondolom, felesleges megszabni, hányan lehetnek a mentorok, hiszen minél többen vállalják, annál kevesebb munka, s ezzel együtt több odafigyelés jut a szerzőknek.

Az pedig, hogy ki népszerűsíti az oldalt, rajtunk is múlik, hiszen ha úgy érzi majdbármelyikük, hogy itt igenis értékes emberek vannak, akkor megy az magától is, nem? Az kicsit nyögvenyelős lenne, hogy "beszerzünk" egy híres embert csak azért, hogy minket reklámozzon...

Sziasztok!

Mindenkinek üzenem: nem azért hoztam fel ezt a mentorosdit, hogy itt vitának adjak teret, sőt inkább azért, hogy mégjobb legyen ez az oldal. Ha Titeket nem érdekel ez a dolog nem kötelező, de úgy érzem sok olyan alkotónk van kit komolyan "feltüzeltem". Ha lenne mentorunk, akkor az nem feltétlenül kell azt jelentse, hogy neki mindenkit agyon kell dícsérnie, illetve mindenkit sárba kell tipornia.
Mi nem vagyunk már gyerekek, tehát a dícsérettől nem kell elszállnunk, a kritikától pedig nem kell Dunának mennünk. Ennyire már csak vagyunk Profik.

Tündi: Kérlek ne szállj ki a vitából, mindenkire szükség van a legjobb megoldás megtalálása érdekében.

Zsázsa: Úgy hiszem a járhatóbb út a 2-3 emberes megoldás lenne, hiszen közben gondolkodva a dolgon rájöttem, nem lehet egy ember nyakába sózni egy ekkora feladatot. És most már az a vélemény is kialakult bennem, hogy nem kell ismertnek lennie, csak értsen valamelyest ahhoz, mit csinál.

Kérdésem Mindenkihez: folytassuk az érdemi párbeszédet erről a "mentorosdiról"?

Üdv.: John

Rejtő Jenőtől legnagyobb kedvencem Piszkos Fred, a kapitány!!! :):):)
Mentorügyben pedig: meg kéne tárgyalni, melyik irányzat a nyerő: a sanna-féle, utóbb említett, hogy többen (2 vagy 3), akik megosztoznak a kategóriákon, vagy az "eredeti", hogy egy, aki viszont akkor legyen tényleg ismert (legalább művészkörben).

Válasz Don Paco (2007-03-05 11:36:15) hozzászólására:

Kedves Paco!

Nem, persze, nem mondtam, hogy nincs a nagyképűségnek határa. Ha nap mint nap lealáznám magam, akkor már réges rég nyomtatásban, és egyéb magazinokban szerepelhetnék. Mert kaptam már ilyen (nagyképű) ajánlatot, hogy ó, csak egy kicsit kéne rózsaszínebben írni ezt-azt és máris ott lennél valahol, ahol egyébként én nem szeretnék. (mert akkor inkább elmegyek egy művelődési házba al-al-al-művelődésszervező asszisztensnek)

Nem erről beszéltem. Hozok egy életszagúbb példát, jó?

pl. P. Szűcs Julika az, akinek hatalmas tudása van - és ezáltal jó mentor lehetne.
Az egyetemen úgy szórta ki a hallgatókat egy-egy vizsgán, hogy a lábuk sem érte a földet. (többek között, egyszer azért kaptam művészettörténetből közepest, mert májzennek ejtettem Meisent) Sokan szidták, nem szerették.
Végeztem egy kis körbefutós statisztikát; amelyből kiderült, hogy akiket kivágott, vagy ledarált, azok egyáltalán nem szerették a művészet történetet. Kész. Nem voltak jobb/rosszabb emberek, csak pl. jobban feküdt nekik a PR, vagy a gazdasági tárgyak.
De, attól, mi páran, művészet kedvelők, még tiszteltük Julikát, és igen is minden féle véleménye számított, mert tudásban nehéz őt utolérni - a szakterületén. Lehet, hogy munkajogban bármelyikünk lesöpri, de az nem volt érdekes abban a szituációban. És hiába mondják a helyiek Májzennek a város nevét, ha éppen a művészettörténet a porcelánokat meiszeni porcelánoknak hívja. Slussz. (egyébként a hölgyet cikkíróknak változatlanul tudom ajánlani)

Tehát, ha valaki ért hozzá, tudja, hogy mit hogyan kellene jól megírni, akkor bizony elfogadom a kritikát, még ha ez fáj is. Legfeljebb azt mondom, hogy oké, de megkérdezek más valakit is. Tehát a professzionalitás nem feltétlenül nagyképűség, és egyáltalán nem egyenlő a gyerekszoba hiányával.

Ez vagyok én. Ha olvasol, rájössz, hogy én vagyok pontosan az az amatőr, akiből azért nem lesz ezen a területen profi, mert nem képes divatosnak lenni. Az én szereplőim egytől egyik gyári hibás non-eukomform figurák, jelentős agylágyulással. Vagyis emberek, és nem Barbie-k, Ken-ek.

Nem ebből élek, valószínűleg soha nem is fogok, így megengedhetem magamnak, hogy ilyen téren "egyéniségem" legyen.

Ettől függetlenül ti is félreértettetek, én is titeket. Mert én nem úgy képzeltem, hogy van egy "híres embör", aki aztán szépen neve alatt futtatja a Napvilágot, hanem úgy, hogy ha én pl. éppen szenvedek valamiféle önértékelési zavarral, netalán írói válság vagy éppen az ellenkezője súlyt, azt lehessen mondani, hogy "Te, Tiringer! Ajánlom neked Gipsz Jakab írót, keresd fel, itt a címe, hivatkozz rám! Ő majd segít, tanácsot ad!" Mert a szellemi mentor számomra ezt jelenti. A Napvilág meg számomra valamiféle "tartsunk össze, hiszen egy cipőben járunk" társaság, és ezen a téren, eddig be is jöttek a számításaim. Jó fej embereket, segítőkész, szeretettel teli figurákat találtam itt, akik mind-mind színes egyéniségek, koruktól, nemüktől függetlenül!

Úgyhogy még ép bőrrel :)))) kiszállok a vitából...

(És itt azért a kapcsolatok is segíthetnek valamelyest, elvégre talán egyikünk-másikunk ismer is egy két jeles embert, akit érdemes lenen fölkérni.)

Ne haragudjatok, de a vita arról folyik hogy egy mentor kéne a Napvilághoz? Aki segít? És nem tudjátok eldönteni hogy honnét válasszatok ha választotok? (csak rég nem jártam itt, azért kérdezem)
Az a valaki talán újságíró lehetne, szerintem, vagyis irodalmi értelemben gondoltam, irodalmi újságra. Abban szerintem többetek is jártas, elvégre sokan vesztek részt irodalmi pályázatokon és egyebeken. És ha már vannak nevek, akit érdekel, utána olvashatna annka akit nem ismer, esetleg kis ideig megvehetné azt a bizonyos újságot, amibe ír.
Esetleges én azt vetném föl, ne egy hanem két mentor legyen. Egyrészt ketten könnyebb lehet, másrészt valahogy egyenlő elosztásban kéne a versek és novellák közt mozogni 50-50 elvégre, kinek mi az erőssége.
Én valahogy így képzelném el...

Ha nem is ez a téma és teljesen mellélőttem, akkor bocsánat, csak most enm tudok visszaolvasni, mert már itt alszanak is mellettem...

De jó volt újra följönni, és bár csak egy Rejtő könyvet olvastam, Az elveszett cirkálót, nem tudtam letenni. 🙂

na sziasztok 🙂

Válasz Tiringer Tündi (2007-03-05 10:59:22) hozzászólására:

Azért remélem tudod, hogy most teljesen elbeszéltél mellettem. Azt hiszem alaposan félreértelmezted ezt a szót. Az "elszállás" azt jelenti hétköznapi vonatkozásban, hogy valaki az eredményeit nem megfelelően kezeli és előtőr belőle valami erős kivagyiság.

És továbbra is fenntartom, hogy csak az lehet jó mentor, akinek van érzéke hozzá. Ugye egyetértünk abban, hogy sokat árthat kezdő alkotótk fejlődésében egy helytelen tanács, esetleg nem megfelelő fogalmazás? És ez nem feltétlenül a szaktudás függvénye! Azt gondolom van néhány dolog az életben, amihez jóval jobban értek, mint az átlag. De eszembe nem jutna ezeket tanítani, mert nem érzem magam képesnek rá. Attól, hogy egy ember jól vezet autót, nem lesz oktató.

"Kivételes magyar állampolgár". Szerinted hol van a határ a nagyképűség és magabiztosság között? Vagy neked az sem probléma, ha az a bizonyos mentor nagyképűen segít, csak segítsen? Akkor itt van egy pont, ahol nézeteink abszolút más irányból közelítik meg a kérdést. Biztos így is lehet boldogulni, csak közben hadd vesszen az egyéniség.

Válasz Zöld Zsázsa (2007-03-03 10:53:56) hozzászólására:

Zsázsa!

Én értelek!

Ja, és igazad is van; és köszönjük szépen, hogy teszel valamit az ügy érdekében!

üdv. : Tündi

Válasz Don Paconak:

1. Mit értesz pontosan "elszállás" alatt? Mert szerintem vannak nagyszerű emberek, akiknek iszonyú tudásuk van, aminek megszerzésébe hatalmas energiát fektettek és szerintem ez tiszteletet érdemel. (tiszteletünk jele lehet egy mentori felkérés is)
Pl. ha nem "nagyobbakban" beszélünk: az én nagyfiam 8 évesen országos sakkversenyre készül, de lassan új polcot kell vennem neki az arany-, ezüst- és bronzéremei tárolására. Öt éves kora óta versenyez, és jól csinálja. Én 32 éves vagyok. Tisztelem ezt a 8 éves gyereket, még akkor is, ha bárkihez odamegy, aki sakktábla előtt ül, és bizony kijavítja a téves lépéseket, azzal az öntudattal, hogy ő bizony már most letett valami pluszt az asztalra. "Elszállt", vagy csak kívételes magyar állampolgár: van önbizalma és biztos tudása abban, hogy ha most abbahagyná is többet tett, mint az őt körülvevő 8 évesek többsége?

2. A többit már Zöld Zsázsa gyönyörűen összefoglalta.

Válasz Poppy (2007-03-05 09:27:44) hozzászólására:

Rejtő Jenő. Oh, imádom!!

Na igen, a Szőke Ciklon. Örökbecsű kedvencem: "Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye. Rövid és céltalan." 🙂
Ajánlom még Rejtőtől az Előretolt helyőrséget, a Fehér foltot, a 14 karátos autót, A 3 testőr Afrikában-t, stb.
És ha valaki szereti, ezeknek a képregényváltozatát a 80-as évekből, Korcsmáros Pál rajzaival. Csúcs!

Válasz Gyémánt-kereső (2007-03-04 18:26:16) hozzászólására:

próbáltam már ezeket az online boltokat is, de semmi... mindenhol a "nem rendelhető" felirat van...
kül én is épp a szőke ciklont olvasom most! 🙂

hmmm... dolgozik valaki könyvesboltban? vagy hasonló helyen? lenne egy olyan kérdésem, hogy Rejtő Jenő összegyűjtött művei című 6 kötetes sorozat végleg kifutott? mert könyvesboltokban jó esetben már csak a 4-6 lelhető fel! és mots két sorozat is megjelent (egy puha és egy keményfedeles kiadás), ami Rejtő életművét próbálja felölelni... szóval várhatom-e hogy beszerezhetem újonnan, vagy már csak antikváriumokban nézzek utána?

Válasz Titusz (2007-03-03 23:44:41) hozzászólására:

Nagyon jóóóó, Napvilág-ösztön! 🙂 Bennem is... Pedig most éppen biológia esszét kéne írnom a hormonális rendszerről.