Általános csevegés

Jut eszembe: Nem lenne kedvetek esetleg a történetbe is beletoldani egy kicsit? tekintve hogy a kikötés 5 mondat körüli, kicsit lassan halad a dolog 😀

Anyukám pl. nem is tanult meg vezetni, nem is tudna, nem is kéne. nem rossz indulatból írva, hanem mert fél a kamionoktól, meg az agresszív nemtörődöm vezetőktöl, hogy az öngyilkos hajlamú motoroskat ne is említsük.....meghagyjuk ezt a lelki sokkot apának 🙂
keresztanyám és nővére pedig a motorosokat egyszerűen donorkának vagy potenciális donorjelöltnek hívja/hívják!

hát igen. Az úszásnál csak saját magát veszélyeztetné, de vezetésnél...

Válasz #1278 számú hozzászólásra :

Az úszás semmi, gondolj a vezetésre....brrrrr......gondolom nem is kaphatnak jogosítványt.....

Válasz #1277 számú hozzászólásra :

Hát Levi helyében én nem úsznék... többek között... 🙂

Most jut eszembe, a gimiben is van egy ógörögöt és törit tanító tanár, aki óra közben elalszik. dolgozat írás közeben hasznos tud lenni a dolog. de már gyógyszert szed rá.
viszont nagyon okos ember.....

Ők a narkomániások azt hiszem így hívják ezt a betegséget. Nem epilepszia.

Válasz #1244 számú hozzászólásra :

Teljesen igazad van Crystalheart! 😀 A házifeladatra ott a szünet! 😀

Ez az elalvós dolog tényleg nem biztos, hogy egészséges.
A fókuszban láttam egy riportot, ami olyan emberekről szólt, akik bárhol, bármikor el tudtak aludni. Olyankor is, amikor nagyon nem kellett volna.

Nekem is volt egy osztálytársam általánosban, aki elaludt, csak a gond az volt a dologgal hogy mindezt első sorban tette .D viszont a dologban az volt a kiábrándító, hogy egy rossz szót nem kapott érte, mert szegény,szegény Ricsi!....én is nagyon sajnáltam, mondhatom 🙂
Csapobandi: próbáltátok már azt hogy elmondotok Levinek egy verset, és vissza kell mondania? vannak ilyen emberek, akik egyszer elolvasnak valamit, és bizonyos időn belül szó szerint képesek visszaidézni, pedig csak egyszer olvasta.....

Válasz #1232 számú hozzászólásra :

Leckefüzet? 😛 Én direkt már csak azért sem vezetek, nehogy a drága itthoni időmet holmi házi feladatra fecséreljem 😀 Ott van arra a fél óra vonatozás, meg 15 perc első óra előtti idő... Meg a szünetek 😀

Csapobandi: Az szép! Nem semmi... Bár a memória-részét leszámítva talán utolérem, néha elaludtam általános iskolában tornaóra közben. 😀

Válasz #1229 számú hozzászólásra :

Na látod, nekem nincs gondom különféle programozási manöverekkel.....naná, nem is értek az ilyesmihez, még a gagyi informatika vizsgámat is csak hármasra írtam meg. de azért védelmemre szóljon, hogy a felkészítés is olyan volt..... 🙂
én például nem tudok leckefüzetet vezetni. egy v. két éve képes voltam érte pénzt kidobni, hátha így nem felejtem el a házikat meg ilyeneket, de vezetni sem bírtam, amire nem emlékszem, azért van mert számomra nem fontos, és akkor azt a házit úgysem írom meg.
én ezért szeretem a verset, az kifejezetten rövid, esetleg csak pár perces, br az ritkán, de mmégis egész 🙂

Válasz #1226 számú hozzászólásra :

Hát azért nem annyira néha 😐 🙂 Mondhatni folyton. Regényt olvasni is gagyin tudok, mert soxor egy-egy mondatot újra el kell olvasnom, mert hogy nem fogtam föl. Vagy mikor programozok, néha elfelejtem, hogy az adott programrészletet mi a ráknak is kezdtem el... 😀 Én már csak ilyen szórakozott vagyok, nem ismerek nálam szétszórtabbat... 🙂 Épp a szétszórtságom miatt szeretek minden fontos dolgomat (amiknek 99%- a winchesteremen van) rendben, rendezetten tartani, különben biztosan nem találnék meg semmit 😀

Mondjuk hogy így belegondolok, a programozás biztos jót tesz nekem, mert ott is a fejemben kell tartani az egész program szerkkezetét nagyjából, csakúgy, mint mondjuk egy regénynél. Csak a regény nálam egy kissé hosszabb project 🙂

ha kihagy az agy.... velem az szokott megtörténni hogy egyik barátnőmtől kérdezek valamit, elkezdi mondani, és amint a végére ért megkérdezem újra, mert automatikusan kikapcsoltam...de szerencsére már megszokta, csakúgy mint azt hogy valamit harminc másodperccel miután elmondott valamit, megismétlem, mintha én mondtam volna először, akkor mindig nevet egy jót hogy kihagyott az agyam....már megint 🙂
én ha néha prózát írok, akkor is állandóan vissza kell hogy olvassam, hogy érezzem az összhatást, vagy hogy agyja magától a következő mondatot....csodálom hogy veled ez csak néha van így...
🙂

Válasz #1222 számú hozzászólásra :

Hát, a lényeg, hogy a történet, a fő szál nagyjából ott legyen az ember fejében, és akkor nem téved el 😀 Mondjuk megesett már párszor, hogy vissza kellett olvasnom pár oldalt, mert elfelejtettem, mit írtam addig... :DDD Hehe, ugye, ha kihagy az agy... 😛

De ameddig van ötleted addig nincs gond. mindegy milyen lassan készül ha az a lendület végig ott van benne az elejétől a végéig, akkor semmi gáz, szerintem. én is próbálgattam regényt írni, de olyan csúfos kudarc lett a vége, hogy több se kell......de talán majd egyszer......