mindketten jók akartunk lenni
ez a mi tragédiánk
*
tíz hónapja megmerevedett az arcod
tartasz kétélű pengét mellkasunk között
lassan rájössz hogy csak leengedni lehet
*
másképp nem megy
megengedem hogy gyűlöl
*
felejthetsz
nem kell visszaadnod a részt
ami pontosan a tenyeredbe illett
*
illúziód lettem
vagyok s nem vagyok benned aki
hogy mutathattam volna meg magam
ha…
sosem engedtél volna el
ha megtudod mennyire
*
boldog feltámadást
a fájdalmat bőrödet
ne hordd tovább
*
fejet hajtok fájdalmad előtt
de nem vehetem magamra
a terhed már összeroppantam
alatta egyszer kétszer ahányszor
tagadásom el kellett viselned
*
annyiszor mondtam nemet
hogy én is elhittem veled
elvetemedtünk
rémisztő formánk őrzi
a sokszor megélt rosszat
lehetetlen találkozások
be nem következett
lehetséges kimeneteleit
a vágy korcsai lettünk
*
mindketten jók akartunk lenni
ez a mi tragédiánk
1 hozzászólás
Zilált érzelmek zilált formai elemekkel – jól illenek egymáshoz – megvalósul a tartalom és forma harmóniája.
Tartalma alapján fájdalom dominál benne, csalódás és visszautasítás.
kifejezetten jó lényegi összefoglalás az utolsó és a bevezető – ismétlődő rész a két sor "jók akartunk lenni…."