Általános csevegés

Válasz #154 számú hozzászólásra :

csak azt tudom erre mondani, amit a többieknek is, akik ezt mostanában felvetik: dolgozunk az ügyön, remélhetőleg február elején beindul. Addig még egy pici türelmet hadd kérjek.

Sziasztok!

Vadonatúj tagként olvasgattam ezt a fórumot és el szeretném mondani, hogy valóban szükséges egymás műveit véleményezni. Én ezeket a fiók mélyéről elővett írásokat kifejezetten azért nyílvánítottam ki most, hogy halljam, a véleményt olyan emberektől, akik szintén írnak.Ezzel a szólásommal semmi újat nem mondtam, remélem elhiszitek, hogy nem minden írásom ilyen mondanivalónélküli.:-) Most épp dolgozom és szellemi hanyatlásomat ezzel magyarázom.:-)

Egy javaslatot szeretnék tenni, és ha van véleményetek ezzel kapcsolatban szivesen venném. Arra gondoltam. hogy minden hónapban kijelölnénk egy témát, amelyre lehetne szabadon választva műveket beküldeni. Lehetne vers, novella, riport vagy csak pár gondolat, ami a témáról eszetekbe jut. A hónap végén (vagy akár közben is) szavazhatnánk rá, és akár rangsorolhatnánk, hogy melyik tetszett a legjobban. Hiszem hogy ez által sokkal jobban megismerhetnénk egymást, egymás véleményét bizonyos dolgokról.A téma választás lehetne szerkesztői feladat, de a tagok is javasolhatnának. A téma lehetne klasszikus pl: tavasz. szerelem, anyaság, stb... vagy egy-egy felkavaró tragédia a világban, vagy bármi ami foglalkoztatja az embereket pl.: hajléktalanok és a hideg,gyermekrabszolgaság,munkanélküliség stb... De talán Ti sokkal jobb témákat is tudtok valószínűen. Kérlek benneteket ha van véleményetek szóljatok hozzá.

Válasz #150 számú hozzászólásra :

Ezt be tudom vállalni! 🙂 A kritikát meg a hozzáértőkre bízom...

Válasz #128 számú hozzászólásra :

Teljesen egyetértek, ne kötelező "letudtam" legyen egy-egy hozzászólás. Nekem sokszor már az is fontos, hogy olvasta valaki a verseimet, ezt viszont csak úgy tudom meg, ha hozzászól. Ha nincs véleménye, annyi is elég, hogy :olvastam...x.y.

Válasz #147 számú hozzászólásra :

szia
A pernek lenne értelme, ha nem húzódna el évekig és nem lenne az a jelenség, hogy a nagyobbacska cégek "vis major"-ra hivatkozását úgy tekintik, mint egy jogosítványt amellyel bármit meg lehet úszni. Természetesen problémák bárhol előfordulhatnak, itt a hozzáállással van gond. Meg azzal a hibásan elterjedt nézettel, hogy az ügyfél van a szolgáltatóért/kereskedőért.
De lényeg a lényeg: most vagyunk és azt tervezzük, hogy maradunk is!
üdv

Elég pechesek vagyunk, a legrosszabbkor jött ez a leállás. Noszogatjuk az illetékeseket, épp most tervezem, hogy korbácsot és elektromos ösztökét is bevetek a cél érdekében! 🙂

Látom, beindultak a hozzászólások, legalábbis itt a fórumban. Mivel több kérdés is felvetődött, melyekre szívesen reagálnék, megpróbálok lényegretörő lenni, nehogy túl hosszúra sikeredjen a véleménynyílvánításom.
Nos, valóban jó dolog, sokaknak fontos, h hozzászólásokat olvashassanak műveik alatt, hiszen a családtagok sokszor elfogultan nyilatkoznak a rokonság műveiről, itt pedig az úgymond idegenek talán kissé jobban, objektívebben tudnak ítélni. DE egyetértek azzal a felvetéssel, h egyik amatőr író egy másik amatőr írót csak vigyázva, jószándékkal kritizáljon, hiszen senkinek sincs joga elvenni mások kedvét az írástól vagy megsérteni a szárnypróbálgató költőt-írót. Nem hiszem, h bármelyikünk sokkal több lenne a másiknál, hiszen ha valaki "befutott" szerző, az nem egy amatőr oldalon teszi közzé írásait. Tehát a magas lóról nyilatkozás szükségtelen és káros, úgy gondolom, h a kritika, még ha negatív véleményt is tartalmaz, kell, h kiemelje a mű azon részeit is, ahol az író-költő valamit jót alkotott. Egyszóval, nehéz dolog a kritizálás, aki teszi, ne vegye félvállról. És kérem, felejtsük már el az "szvsz" rövidítés (szerény véleményem szerint) odabiggyesztését: egyrészt éppenhogy álszerényen hangzik, másrészt felesleges, hiszen a véleményem éppen attól a véleményem, hogy az enyém, én gondoltam ki és írtam le...

Bár a hozzászólás-felhívás a szerkesztőknek is szól, én nem szeretném, h elsősorban mi kritizáljunk. Nem akarom, h kialakuljon egy klikkesedés, h bárki bármire következtessen azok alapján, amilyen művekhez és amelyik alkotókhoz hozzászólok/lunk. Egyébiránt én az oldal indulásakor több műhöz is hozzászóltam, de a véleményezés akkor sem indult be jobban. Legfeljebb az, akihez szóltam, "kötelességből" odafirkantotta egy találomra kiválasztott versemhez, h "jó". Én legtöbbször nem azért írok véleményt, mert elvárom a "viszonzást", hanem mert megfogott egy mű, tehát ne legyen kötelesség a hozzaszólás, viszont ha valami tetszik, akkor vegyük a fáradtságot és hozzuk az alkotó tudomására. Biztos örül majd neki:)

Egyébként más amatőr irodalmi oldalon folyó intenzív hozzászólásáradatból kiindulva azt tudom mondani, h nehéz dolog ez a hozzászólás-ügy, sok kérdést felvet az alkotókban: Ha valaki hozzámszól, nekem is kell? Megköszönjem a hozzászólást? Ha lehúzza valaki a művem, én is így reagáljak az illetőre? Csak azért dícsér mindig, mert jóban vagyunk, vagy mert tényleg jókat írok? Csak azért húz le mindig, mert rosszakat írok vagy mert utál? Ha jóban vagyunk, minden művét meg kell dícsérnem? Merjem kritizálni vagy inkább ne?...
Úgy érzem, sokszor nem tudják az alkotók/olvasók elvonatkoztatni a művet a szerzőtől, pedig a kritika nem szabadna, h a szerző ellen irányuljon, csak a művet kellene céloznia (utáljam Hemingway műveit, csak mert alkoholista volt és morózus?), mégis legtöbbször személyeskedésbe torkollik, főleg a negatív kritika.

Nos, egyelőre ennyit, így is sokat írtam. Hogy nálunk mi lesz, majd meglátjuk. Mindenesetre senki ne érezze kényszernek a hozzászólást - nem kell, de ha itt a lehetőség és megfogalmazódik egy vélemény egy mű kapcsán olvasás közben, akkor nosza, írjátok le, adjátok a szező tudtára. Ne túl hosszan, ne tól okoskodón, de lényegretörően és kulturáltan, akkor tényleg építő jellegű lesz az építő szándék...

Válasz #126 számú hozzászólásra :

Tudjátok, azaz élénkség, ami körül lengi ezt az olvasói vélemény nyilvánítási témát, elég gyorsan le tud lohadni, amikor beleolvasunk, egy számunkra nem túl szinpatikus alkotásba. Arról nem is beszélve, hogy utána még adott a feladt, hogy anélkül mondjunk róla véleményt, hogy megsértsük magát az alkotót. Ha viccesre, vagy sértőre vesszük a figurát, előfordulhat, hogy egy életre elvesszük az alkotó kedvét az írástól. Az, hogy "ez jó, csak így tovább, meg nem rossz, még ilyet" nem éppen építő jellegü kritikának minősül. Sajnos a legtöbb műnek alap(alkotoi) hibáji vannak, amin egy kis odafigyeléssel lehetne segíteni. Ilyen hiba az olvasatlanság, a szókincs hiánya, az önkifelyezés szegényes táraháza, és az össztönösség. Bár az utolsó az elsökkel helyetesíthető.
Jártam egy suliba, ahol feltette a stilus tanárnő azt a kérdést, hogy: -Szerintetek az írás tanulható, vagy ösztönös? Nem mondom el a választ, de kiváncs lennék, arra, hogy nektek mi a véleményetek erről!

Válasz #119 számú hozzászólásra :

Arra én is kíváncsi vagyok, hogy lesz-e foganatja.

De mégis mit kellene csinálni? Egy klubot a klubon belül azoknak, akik akítvan részt vesznek a Napvilág életében? És a többiek? Nehéz ügy, mert nem szelektálhatunk csak azért, mert valakit nem érdekel mások alkotása. Ez azt hiszem nem lenne etikus. Még akkor sem, ha célravezető lenne >:)

Nincs semmi különösebb oka a Szelektiviti hozzászólás-letiltásának, csak akkor még próbálgattam az új oldal lehetőségeit, hogy mennyire működnek és elfelejtettem visszaállítani. De jó is, hogy szólsz, majd megteszem.

Ígértem, hogy visszatérek a feldobott témára.

A gondom a következő:

A visszajelzések, az olvasottság, a tagok száma és a publikációk alapján tudom, hogy van igény az íróklubra. Azzal is tisztában vagyok, hogy ha valaki publikál, akkor szeretne kapni valamiféle értékelést, hiszen, ha ezt nem várná, valószínűleg megtartanáa fióknak. Mégis, a legtöbben csak megjelennek, feltöltik a művüket, utána kilépnek és a következő alkalommal kicsit mérgesen veszik tudomásul, hogy nem kaptak értékelést.

Már nem egy alkalommal mondtam el, hogy ha valaki szeretne hozzászólásokat, akkor tegye meg Ő az első lépést és vegye a fáradtságot arra, hogy ír néhány sort egy szerzőtársához. Úgy gondolom, ha a megfelelő - értsd: aktív - embert szólítjuk ilyen módon meg, akkor a válasz is megérkezik majd.

Egy közösséget csak úgy lehet kialakítani, ha tesznek érte a tagjai. A közeljövőre tervezünk olyan eseményeket, melyek sokat segíthetnek a szerzők fejlődésében, céljaik elérésében, de ehhez olyan szerzőkre van szükség, akik nem abban látják az útjukat, hogy "feldobálják" néhány írásukat különböző amatőr irodalmi portálra.

Várom a megerősítést, illetve az ellenérveket az említettekre!!!

(A "becsvágy csípkedő" tematikus pályázat tervben van, pár héten belül remélem kialakul a program.)

Válasz #114 számú hozzászólásra : erre majd visszatérünk...

Ezúton is szerencsés - ihletgazdag - új évet kívánok mindenkinek! Jövőre veletek ugyanitt! 🙂

Válasz #111 számú hozzászólásra :

Talán nem számít nagyképűségnek azt állítani, hogy én fordítom a legtöbb időt a honlapra, de mostanában magam is százfelé szaladgálok és sokkal kevesebbet tudok rászánni "virtuális gyermekemre", mintsem kellene. Mivel tervek azok vannak bőven, bízom benne, hogy az új év pozitív változásokat fog hozni.

Ami a hirdetést illeti... Na igen, sajnos bármilyen sámáni rituálét és keleti bűvrigmust vetek be, csak nem akar szombatonként kijönni az a fránya öt szám amit megjelölök. 🙂

Válasz #109 számú hozzászólásra :

"sokak csak feltötltenek aztán lelépnek, de mindenki ilyen"
Azt hiszem innen kimaradt egy NEM szó. Legalábbis én úgy gondolom, hogy azért akadunk egy páran, akik valóban szeretnének valamit kezdeni azzal, hogy vagyunk.
Azt hiszem már itt is leírtam a fórumban (nem biztos, csak lusta vagyok visszaolvasni), hogy a kevés látogató abból ered, hogy kevesen ismernek minket. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy ez a jövőben majd másképpen legyen, viszont a megalakulásunkkor sem volt és most sem célunk az, hogy - ahogy te is említetted - a "lelépős" regisztráltakból legyen több száz, csak mert az jól mutat. Azt szeretnénk, ha idővel azok maradnának, akik szeretnének fejlődni, illetve ha eljön az ideje kiadni műveiket, akár egy közös válogatás keretében.