Folytatás: Ha nem is tudtam a mindennapot betartani, eddig mégis 1785 alkotást tettem fel. Tudom, hogy te ott fenn is, továbbra is figyelni fogsz a tevékenységemre, de tovább nem kötelez a neked adott ígéretem, az alkotásaim feltevésére itt az oldalon, és ha abbahagyom, amit úgysem vesz észre senki, neked pedig ott fenn, lesz lehetőség is hogy továbbra is olvass, Egy szép napon, úgy is találkozni fogunk, és ami itt a földön nem adatott meg nekünk, hogy egyszer eltudtunk volna beszélgetni egymással, majd ott kipótoljuk. Nyugodj békében, és a Viszontlátásig...üdv Tóni...
Válasz Kankalin (2019-12-03 19:26:06) üzenetére:
Kedves Kata, egyedül neked köszönhetem, hogy megtanultam a magyar helyesírást, mert az első perctől, amikor sokan csak lenézték az első toporgásaimat a magyar irodalomba, mellém álltál, védtél és javítottál. Te bátorítottál hogy csak tanuljak, és menni fog. Azt mondtad, ne zavarjon az, hogy nem szónak hozzá a verseidhez, te csak írj tovább. Amikor egyszer, mikor már nem tudtam mit is csináljak, nem bíztam már senkiben sem, egy éjszaka kitöröltem minden versemet az oldalról és elhagytam az oldalt. Te voltál az aki addig hívott, míg vissza nem jöttem és te voltál az is, akinek meg ígértem, ezt soha többé nem fogom még egyszer megtenni. Te voltál az is aki azt mondta, egyben biztos lehetek, ameddig élsz, ha nem is tudsz mindig hozzászólni a verseimhez, mindig olvasni fogod. Te voltál az is akinek meg ígértem, és később többször le is írtam: Ameddig egy olvasó is olvas felfogok tenni mindennap egy elkotást tőlem. Folytatom...
Drága Kata!
Kimondhatatlanul hiányzol és hiányozni fogsz. Kedves szavaid, pozitív életszemléleted példaértékű volt a számunkra.
Nyugodj békében.
Sajnálom, hogy Kata nincs és már nem lehet közöttünk!
Mi ketten szinte testvérként éltük meg a barátságunkat., ha virtuálisan is de őszintén.
Sokat leveleztünk és rengeteget tanultam tőle.
Mikor verset írok mindig eszembe jut, mikor azt mondta, olvasd el hangosan, akkor jobban rá jössz mi a fontos vagy mi a felesleges a versedben, mindig így teszek.
Sokat betegeskedett, de soha nem panaszkodott.
Őszinte szeretettel, tisztelettel búcsúzom tőled.
Nyugodj békében drága nővérkém!
Kedves Kata! Talán furcsa megszólítani valakit levélben, aki már nincs köztünk. De te most messzire mentél, és a távollévőnek "jár" egy búcsúlevél, még ha nem is fog már válaszolni rá.
Nehéz sors méretett rád, de te nem adtad meg magad, tudtál nagyon tartalmas életet élni.
Mikor olvastalak, csodáltam az energiádat, az érdeklődésedet, a harcos kiállásodat egy-egy jó ügy mellett. Most, hogy elmentél, az jutott eszembe, milyen jó lett volna, ha anyám helyett anyám lehettél volna. Én ugyan nem vagyok hívő, de igaz szívvel ajánlom neked a következő sorokat:
A halál halk és hófehér.
Puha párna az elgyötört testnek.
A gyász érdes és mélysötét.
A magas égre kiált a lélek.
Fehér gyertyák, fekete varjak.
Füst és károgás kering a légben.
Valahol fölsír valami dallam.
Legalább egyszer mindenki kezét
összetéteti az isten.
Nyugodj békében!
Kedves Alkotó- és Olvasótársak!
Nehezen formálom a szavakat, mert szomorú hírt kell tudatnom veletek.
Legaktívabb és legidősebb, de örök fiatal alkotótársunk, Finta Kata nem lehet többé velünk, hogy kedves szavaival építő hozzászólásokat írjon nekünk.
November 6-án örök nyugalomra lelt.
Irodalmi munkássága és embersége példa értékű.
Én nagyanyámként szerettem és tiszteltem, sokat tanultam pozitív életszemléletéből. Távozása pótolhatatlan veszteség irodalmi közösségünknek.
Végső nyugalomba helyezése december 16-án, Budapesten lesz, erről a későbbiekben érkezik még tájékoztatás.
Kedves Kata, nyugodj békében! @-}---
Hóhányó Hubertus: HOLLE ELLEN
Hómunkás jó munkás, didereg a hóban;
nem baj, hogy hull a hó, ha lapát meg só van.
Ne búsulj, légy víg, keresd a jót!
Lapátra tesszük Holle anyót.
Válasz Kankalin (2018-07-19 07:50:14) üzenetére:
köszönöm . puszi
Válasz Kedves (2018-07-19 07:27:44) üzenetére:
Szia Anikó! 🙂
Úgy tudod kitörölni a kétszer beküldött verset, hogy az egyiket visszaküldöd módosításra. Ilyenkor a felületet üresen kell hagyni.
Ebből a szerkesztők tudni fogják, hogy szeretnéd eltávolítani a gyűjteményedből.
Szép napot! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Válasz túlparti (2018-04-15 22:12:32) üzenetére:
Igazad van 🙂
Válasz Szalai Mihály (2018-04-15 20:28:58) üzenetére:
Üdvözöllek!
Szerintem is az írások lényege egy lelki tükör. Mindenki másképp reagál. pl. ha csak alkohol hatására jönnek fel benne az indulatok, omlanak le a gátak, akkor is ugyanolyan értékkel bír, mintha erős érzelmi hatás alatt ír bárki is. Tehát Érzékenyek vagyunk a külvilág felé.
A nagy költők fájdalmas, de csodás versei is ezt támasztják alá.
Szeretettel
Anikó
Szeretnék érdeklődni, ha kétszer tettem fel ugyanazt a verset akkor hogyan tudom törölni?
Köszönöm
Válasz Szalai Mihály (2018-04-15 20:28:58) üzenetére:
szerinted, mi a baj ezzel?
nem előztek meg senkit a futópályán, az uszodában sem.
jut eszembe, anno, NDK idejében az úszónőket mesterségesen megtermékenyítették, aztán, mikor a szervezetük csúcsra ért, kikaparták a magzatot.
Így nyerték az érmeket sorra. Ha valaki tudatmódosító szert használ írás közbe, ő dolga – szerintem. és, ha az olvasóknak tetszik írása, ő dolguk. És, ha akármelyikünk használ ilyesfélét, a mi dolgunk. az írás, az alkotás, nem egy uszoda, nem egy futópálya – szerintem.
vannak itt kényszeres írók, tuningolás nélkül is 🙂
Helló!
Erről mi a véleményetek?
Mennyit ad hozzá, vagy von le egy műalkotás értékéből, ha az alkotója tudatmódosító szert használt a megírása közben?
Nagyon sok drogot, vagy alkholt, fogyasztó kötő, író, zenész, festő, stb. élt a világtörénelem alatt, aki maradandót alkotott, többek között a drognak köszönhetően. Egy ismerősöm szerint, úgy kellene rájuk tekinteni, mint a doppingoló sportolókra, hogy az nem az ő érdeme, hanem az ő szégyene az a mű, mert hát nem megengedett segédeszközt használt. Én szerintem, meg csak érzékeny emberekről van szó, akik szépen tudtak alkotni, de lelki problémájuk szerek használatában is kijött.
Válasz Varga Magdi (2018-02-09 22:36:15) üzenetére:
Szülőt, házastársat, testvért elveszíteni őrületes fájdalom. Gyermeket elveszíteni... erre nincs sem jelző, sem semmi !!! Mondják, hogy az idő segít begyógyítani a sebeket. Begyógyítani soha, ám picit könnyít a fájdalom súlyán. Nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy túl élje az ember a veszteséget. Légy erős, szívből kívánom.
Utolsó post: Filmek Legújabb tagunk: Yoco Legutóbbi bejegyzések Olvasatlan hozzászólások
