Közös versek

Félix!
Ha ébren vagyok,
vissza sírnám az álmot.
Ha mélyen alszok,
kívánom a valóságot.
Mert egyik sem könnyű,
csak sodródsz az árral,
kunkorodnak bötűk,
míg a toll ki nem szárad.

Mi az ócska, mi a nemes
vitatni ezt nem kellemes
Kinek milyen az ízlése
olyan lesz a tetszése
Örömödet miben megleled
olyanon járjon az eszed
Ki és kik fontosak neked
azoknak írd a zengő éneked
Ha mégsem lenne ilyen
el ne menekülj innen
Itt mindég akad olvasód
mégha az nem is a tesód

súlyos kattanással
üt egyet az óra.
még semmit nem láttam,
így térek nyugovóra.
csak telnek a napok
én meg sodródok az árral.
csak ennyi, amit adok;
építek ócska rímvárat.

Elmaradtam, de itt vagyok
Főzéssel töltöttem a napot.
Most vár egy kis szieszta,
Biz' Isten csak rövid...
Mindig vár valami munka,
Sajnos el nem szökik:)!
Párbaj, verseny
Nekem sem való.
Közös vers szabadon,
Kedvemnek így a jó!
Sosem akartam én
Senkinél jobb lenni!
Együtt szeretettel,
Egy célért létezni...
Este jövök újra,
Várom írásotok:
Kedves Ismeretlen
Napvilágos Barátok:)))

Minek a versengés,
így is megy a verselés
A fórum lassan ébred,
várja a sok olvasó népet
Merre késnek?

A mosoly az fontos... hatalmas kincs!
Ennél jobb dolog a világon nincs!
Mert aki mosolyog, boldog is talán,
Őrá a szeretet is szívesebben talál!

El kell mennem,
ha alkalmam van.
Verselnem kell
a vakablakban.

Dende!
Nem kell messze menned
Segedelmedet keresned.
Erre teremtetett LELKED,
Benne megleled versed!

Félix!
Nem teperhet le betegség itt,
Gyere, verselj egyet, s ne rémíts
Kedved leljed benne ez épít...
Teremtsd meg versedet Félix!

Isten hozott, ördög vihet!
Ha nem szállna meg az ihlet.
Mára inkább invokálok,
gyere múzsám, csak rád várok.

Gépem újra visszaesett
Haldokolni el is kezdett.
Klinikai kezelés lett,
Mi visszaadta az életet
Gépemnek...az édesnek.
Így most hasít ezerrel,
Néha félek nem érem el!
Olvasgattam verselésetek,
Játékosan miket beszéltetek.
Tetszett nekem minden,
Isten hozott Téged is Dende:)!!!

A játékban ha vesztesz
abba bele nem veszhetsz
Újabb játék, újabb esélyek
a tanulságra vezető kedélyek
Szórakozva így okulhatsz,
a világba bele nem csorbulhatsz
A valóság egészen más
komoly a tét, nem vitás
Mit elvesztesz, könnyen meglehet,
az életben többé meg nem leled

Kérdezek én is, ha ily bugón válaszolsz,
a te álarcod mögött is gyermek lakott.
Most elnyomod, felöltöd a hamis felszínt?
Játsz csak az élet színpadán, csak nehogy veszíts!

Kinek, mit hoz a holnap?
Ami van, valóban gondolatad?
Vajon jól érted a jelened?
- és az egész nem csak jelenet?

Nem számít, ha elmeséli!
Mert más petykának megéli,
és 2 percig foglalkoztatja.
Megértést csak anyád adhat.

Kedves Félix!

Ami másé, az is marad,
személyem ezen nem változtat
Sorsát mindenki magának éli
akkor is ha, azt másnak elmeséli