Prózák és kritika

Válasz Gunoda (2008-04-20 22:26:35) hozzászólására:
Nálunk a nejem nem kritizál:D Nem mer:D Én vagyok az erősebb:-)
Viccet félre téve, számomra jó kritikus. Objektív tud maradni velem kapcsolatban.

Válasz Michelangelo (2008-04-20 22:20:04) hozzászólására:
Ne add fel, előbb-utóbb megváltozik a hozzáállásuk, ha elég kitartó vagy. Amikor látják majd, hogy komoly a dolog, s már sok éve csinálod, talán még más jellegű kritikát is hallassz tőlük.

Válasz Gunoda (2008-04-20 22:26:35) hozzászólására:

És ő is folyton visszakérdez, hogy hogy is van ez? 😀
Az enyém igen, holott a következő mondatban ott van a magyarázat is 😀

Válasz Myrthil Tiller (2008-04-20 22:23:46) hozzászólására:

Nálunk a férjem látja először az írásaimat. Ha ő "átengedi", akkor megmutatom 2-3 irodalomértő barátunknak. Ezután kerül fel ide, és más irodalmi oldalakra.

Válasz Michelangelo (2008-04-20 22:20:04) hozzászólására:

Szerintem az még rosszabb, ha meg is mondják, hogy írd meg, de nekem az nem tetszik 😀

Nekem a párom a legnagyobb kritikusom. Tudom, hogyha neki valami megfelelel, akkor tökéleteset alkottam 😀 😀
Sajnos ilyen még nem volt.... 🙁

Bocsi, ez mondjuk nem túlzottan prózára vonatkozott:D

A családom folyton lenézi amiket írok, szerintem meg se értik, hogy ez jó, csak akkor amikor az irodalom tanár mondja nekik, hogy miylen jót írtam, de azért örülnek, hogy írok, de nem kapok pozitiv kritikákat, szerintük az a vers, ami rímel, abszolút nem értenek hozzá, ezért hozzáértő kritikával nem illetetnek csak annyival, hogy nem tetszett:D:D

Nem tudom, ki hogy van vele, de én a családomtól valahogy nehezebben fogadom kritikát. Valahogy kötőzködésnek érzem, ha azt mondják, hogy ez és ez nem jó így. Ti hogy vagytok ezzel?

Válasz artur (2008-04-19 16:42:26) hozzászólására:

Akkor ezen a ponton értek össze a nézeteink 🙂 vita lezárva (részemről). Örülök, hogy megosztottad velem a véleményedet.

Válasz Zöld Zsázsa (2008-04-19 16:37:46) hozzászólására:
Értem. Szerintem itt kell eldöntenie, hogy mekkora közönségnek ír az író. Milyen széles réteget akar megcélozni? Ehhez kell fogalmaznia a mondanivalóját, és elmerülni az ismertetésben. Én hiszek abban, hogy kellő tudással, teljesen ismeretlen témát is meg lehet értetni az olvasóval, ha elég érdekesen adjuk oda a számára.

Válasz artur (2008-04-19 16:29:38) hozzászólására:

Ez mind igaz szerintem is, csak arra gondolok, hogy egyes dolgokhoz előismeretre van szükség. Nem lehet orvosi biofizikát tanulni úgy hogy nem tud az ember kettőig se számolni (bocs a ronda példáért 😛 ). Ezt anno irodalomból valahogy úgy neveztük, hogy közös ismeret vagy ilyesmi (javítsatok ki). Úgy értem, hogy pl az emberek egy beszélgetésben nem mesélnek el minden részletet, mert arra számítanak, hogy azt a másik úgyis ismeri.

Válasz Zöld Zsázsa (2008-04-19 12:26:30) hozzászólására:
Az irodalom egyik célja, hogy megismertesse az olvasót a számára ismeretlennel, tehát ezért jó, ha érthetően tálal. Másik célja pedig éppen az ismert dolgok bemutatása, más megvilágításban. Itt talán mégfontosabb az érthetőség, vagy átélhetőség...szerintem.

Válasz artur (2008-04-19 09:49:44) hozzászólására:

Inkább ezzel az állásponttal értek egyet, mint Michelangeloéval, lehet, hogy az olvasó egyszerűen nem ismer pl egy háttérinfot... lehet én se értenék egy olyan írást, ami a rendszerváltás előtti időket ecseteli teletűzdelve utalásokkal - nem éltem még akkor, az iskolában nem tanítják (rendesen), itthon alig beszélnek róla: nyilván kevés fogalmam van róla. Ez csak egy példa volt mondjuk, DE lehet, hogy az írás lehetne egyértelműbb is, ennek most nem látok a mélyére 🙂 mindkét eset elképzelhető.
Szóval ne nagyon kelljen magyarázni, persze, adjon valamit az olvasónak anélkül is, de attól még nem kell ráhúzni a vizes lepedőt az íróra, ha egy-két olyan dolog van benne, ami nem közismert, esetleg egy szűkebb rétegnek szól.

Válasz Michelangelo (2008-04-18 22:37:21) hozzászólására:
Szerintem, ha egy írás magyarázatra szorul, már eleve gond van vele. Véleményem, hogy nem feltétlenül fontos, hogy az olvasó mindent kiolvasson az írásból, amit az alkotó belefogalmazott. A lényeg, hogy adjon valamit a számára, hiszen mindenki mást értelmez ugyanabból az alkotásból. Ahogyan az írók nem egyformák, úgy az olvasók sem.
Üdv.