🙂 Már tudom mit fogok dúdolni, ha elkezd esni az eső! 🙂 Köszönöm és gratulálok ehhez a kedves és vidám vershez!

Tetszik! Egyszer a téma Másodszor az, hogy nem akarod, túlbonyolítani Harmadszor, hogy nagyon egyszerű Hajrá!

Kedves Leslie! 🙂 Üt, mint a reggeli pohár víz! 🙂 Nagyszerű! Az utolsó sor kifejezetten józanító! Nekem kiemelkedik a többi közül! Köszönöm! Gratulálok! Üdv, Gia

Sokszor olvastam el, mindig mást találtam benne... Én sem tudom, mi ez... vallomás, vagy csak gondolat, zene vagy csend a hangzavarban? De tetszik, nem kicsit, nagyon! Ezt az egyet biztosan tudom! Gratulálok! 🙂

Kedves Attila! 🙂 Csak egy, mégis nagyszerű, bár tény, hogy engem, a vesszők, mindig, megakasztanak. Tudom, tudom... a forma kötelez, na meg a nyelvtan, de én néhány helyen, lehetséges elhagytam volna, bár az, az én köröm, s nem a Tiéd! Nagyszerű a vers, főként a gondolat, oly sokszor bennem is...

Kedves Attila! Legyen ez is egyszerű, mégis egyedi: Köszönöm! 🙂 Üdv, Gia

Szia Leslie! Örülök, ha van sajátos zeneisége. Mindenben igyekszem meghallani a zenét! Hálásan köszönöm a véleményt! 🙂

Kedves Réka! Köszönöm a véleményedet! Örömömre szolgált meglepetést és örömet okozni! 🙂 Hamarosan jön az utánpótlás! 🙂 Szép napot! Gia

Hoppá! 🙂 Lehet, újra kell tanulnom olvasni! 🙂 Köszönöm az észrevételt! 🙂 De kínos... 🙂

Kedves Szekelyke! Megfogott a versed mögött rejtőző kétség, hasonló helyzetben, azt hiszem mindannyian voltunk-vagyunk. Ami igazán tetszik, az az utolsó két vers szak! Öröm volt olvasni! és kívánom, hogy a boldogságot, megadja az ég! Üdvözlettel: Gia