Szia Zsu! Nagyon selymes, lágy erotikus képeket társz elénk, különösen tetszik az utolsó versszak. 🙂 Szeretettel: Kircsi

Szia Zsu! Intenzív képek, a nyári hőséget szinte érezni lehet a vers olvasása közben, különösen tetszik az utolsó versszak. Szeretettel: Kircsi

Szia Zsu! Örülök, hogy megihletett a versem. 🙂 Nagyon szép alliterációkat használtál, Bödön megjegyzésére reagálva a negédes szó jelentése: mesterkélt, ami ebben a formában valóban tartalmi ellentéthez vezet. Ennek ellenére a forma nagyon tetszik. Szeretettel: Kircsi

Kedves harcsa! Köszönöm, hogy benéztél hozzám! Üdv: Kircsi

Szia Zsu! Köszönöm biztató szavaid, habár a kötött verselés nem az én műfajom, mindenképp izgalmas perceket hoztak a pillanatok, amelyeket a gondolkodással töltöttem. Szeretettel: Kircsi

Szia harcsa! Hú, de jó kis vers lett ez, nagyon erős képek, melyek óhatatlanul magukkal ragadnak. Tetszik ez a fajta melankolikus hangulat ábrázolása, ami végigkísér a vers olvasása során. Üdv: Kircsi

Szia Kankalin! Köszönöm támogató szavaid, ígérem lesz még olyan vers, ami formailag is rendben lesz, de nálam a versek spontán jönnek, én nem tudok felettük ülni órákat, napokat és javítgatni a formát, bár abban igazad van, hogy ez lehetne az előrelépés. Szárnyaimat nem szeged, mert nem célom, hogy költő legyek, csupán...

Gyakorlatilag meg is válaszoltad magadnak, a kérdésemet. 🙂 Úgy tűnik számodra ez lesz az út, hogy jobban megtudj nyílni, tehát a spontán pillanatoknak nagyobb teret kell adnod, mivel a megszokások könnyen rabbá teszik az embert. Bebörtönöznek és merevvé válsz. Igazából nem kell várnod semmire, mert már most készen állsz rá....

Kedves Zsu! Köszönöm szavaid. Valóban én is úgy érzem, hogy ez az én világom, persze próbálok keretben dolgozni, de úgy érzem a korlátok elvesznek a tartalomból és már nem azt adja vissza a vers tartalmilag mint elsőre. Számomra a mondanivaló a legfontosabb és ezt követi a formavilág, valahol. 🙂 Szeretettel: Kircsi

Kedves Ica! Köszönöm, hogy benéztél hozzám. A fény mindig itt van körülöttünk, csak mi nem veszünk tudomást róla, minden pillanat magában hordozza a lehetőséget, és arra vár, hogy végre kiáradjon belőlünk a szeretet. Tudom minden embernek megvan a saját maga gondja, de ezek hozzá tartoznak az utunkhoz és olyan régóta...