Alkotok

Válasz Don Paco (2007-06-05 10:07:42) hozzászólására:
Na, ez az. Nem szabad úgy könyvet írni, hogy egyes részeket bő lére eresztünk, mert kell az oldalszámhoz:-)

Válasz onsai (2007-06-04 23:12:11) hozzászólására:

Én csak a szavakon lovagolok 🙂

Mert azt írtad JÓ regény. Márpedig nálam a jó regényekben nincsenek közepes részek. Pont attól tartok kiemelkedőnek egy könyvet a tucatból, hogy az elejétől a végéig leköti a figyelmem. Sajnos kevés ilyen van, akár új, akár régen megírtról van szó.

Válasz onsai (2007-06-04 23:12:11) hozzászólására:
A novella...az igen... jó cím, jó kezdés... és utána csak fokozni, fokozni,fokozni, focizni, ja, az más, bocs.
🙂

Válasz Don Paco (2007-06-04 22:35:32) hozzászólására:

Jogos. 😀
Van egy befejezett regény kéziratom és van egy, amin most dolgozok.(Meg pár kezdemény, amit majd sorban megírok)
A regény valóban hosszabb idő és több kitartás, ellenben könnyebben elsiklanak a közepes részek benne, mint egy novellában.

Ez így rendben van, de azt mondtad, hogy JÓ novellát nehezebb írni JÓ regényt. Ha egy regény jó, az azt bizony sokkalta fárasztóbb elkészíteni, mint rövidebb társát.
Nem ismerem a munkásságodat, nem tudom hány regényt írtál eddig, de ez a vélemény csak akkor állhatja meg a helyét, ha mindkét stílusban alkottál. Mert anélkül csupán olyan, mint amikor egy bicikliszerelő odaveti, hogy "egy jó biciklit nehezbb elkészíteni, mint egy jó autót". És ezt ne bántásként értékeld, mert nem is annak szántam, pusztán arra igyekszem rávilágítani, hogy a rövidebb és tömörebb alkotás nem feltétlenül okoz nagyobb munkát az ötször, tízszer, akárhányszor hosszabb regénynél.

stalus=stílus 😀

Igen, a novella az nem lubickolás, hanem célirányos kajakozás. 😀

Paco, a jó novella rövid, de nem oldalszámban értve, hanem úgy, hogy nincs benne fölösleges mondat, vagyis olyan, ami nem viszi előre a cselekményt vagy a bemutatást. (KEll a tájleírást és egyéb "lassú" részek!)
Nagyon figyelni kell a mondatszerkezetekre, a jelzőkre... stb. Meg kell találni a legpontosabb szót, mi kifejezi, amit írni akarunk, mert az olvasó szeme jobban megakad a bakikon.
Kell egy belső egység, a gondolatot/eseményt rendesen ki kell fejteni (ez a regénynél is szükséges, de ott a logikai bukfenceket sokkal könnyebben elkendőzi az ember a stalussal vagy épp a cselekménnyel :)) Viszont nem szabad túlmagyarázni sem, amire mi amatőrök oly hajlamosak vagyunk.
Aztán nem árt, ha az első fél oldalban fölkeltjük az érdeklődést, és az utolsóban meg kap valami csattanót az olvasó vagy legalább rendes végkifejletet.
És minden bűvészkedésre van kb 5 oldalunk.

Egyszóval nagyon becsülöm a jó novellistákat. 😀

Válasz onsai (2007-06-04 12:50:46) hozzászólására:

Egyetértek veled. Sokáig én sem írtam novellákat, hanem boldogan hömpölyögtem hol egyik, hol másik regény patakjával. A novella viszont nem úszkálós műfaj... Hát igen, nekem is van még mit tanulnom...

"Sokkal nehezebb ám egy jó novellát megírni, mint egy jó regényt."

Ezt fejstd ki, kérlek.

Válasz Crystalheart (2007-06-04 00:55:43) hozzászólására:

Ó, nem csak az eleje vontatott...:D

Zsázsa, akkor te lehet, hogy novellista vagy. Sokkal nehezebb ám egy jó novellát megírni, mint egy jó regényt. A novellának feszesnek kell lennie, nem lehet benne fölös mondat, vagy zavaros kép, míg a regényben elsiklik az ember szeme a hibák fölött.
Én az elmúlt két évben kezdtem novellákat írni, pont azért, hogy némi tömörségre tegyek szert, és ne meséljem el a mellékszereplők életét is hetediziglen. Hááát...még van mit gyakorolnom. 😀

Ahányszor én regényt akartam írni (höhö, csipog a kis veréb...) - mindig volt egy jónak gondolt ötletem, és nekiestem, mint a favágó. Aztán nem lett belőle semmi, mert nem tudtam továbbszőni az eseményeket. Mentő ötletként egyszer megpróbáltam előre megírni a történet vázát és aszerint haladni a kifejtéssel, hogy legalább én tudjam, mi lesz a mese vége. (Ez jó lett volna, de meguntam a történetet...)

Válasz onsai (2007-06-03 13:20:36) hozzászólására:

Az eleje kissé vontatottra sikerült a regény többi részéhez képest is. Nem csak szerintem (mindenesetre szerintem is), de jópár kritkius szerint is.

Válasz onsai (2007-06-03 13:20:36) hozzászólására:
Valószinüleg két lábon...hehehe...

Ő hogy járt? 😀

Válasz Velencia (2007-06-02 19:09:09) hozzászólására:

😀 Ne aggódj, én is rendre elfelejtem a dolgaimat... Volt, hogy beeírtam az egyik szereplőt olyan helye, ahol már elvileg vagy 50 oldal óta halott... :DDD Ilyenkor jön az átszerkesztés másik szereplőre. De hát nincs mit tenni, mert én sorba nem tudok írni, akkor mindig valami unalmas, elhúzódó izé lesz belőle. Ezt csináltam a regényem elejével is (a 2. fejezetben), és valószínúleg úgy, ahogy van, át kell szerkesztenem. Nehogy úgy járjak, mint Tolkien a LotR elejével. 😀