Az élet igenis szép

Válasz Arany (2009-11-30 18:43:42) üzenetére:

Én csak akkor adok mások véleményére, ha tudom, hogy nincs mögötte ellenséges indulat és kicsinyes bosszú vágya, vagy éppen érdek és hízelgés. Ja, és ha az illető legalább egy "súlycsoportban" van velem! Aki ezeknek nem felel meg, annak mindenfajta kritikáját (akár pozitív, akár negatív) eleresztem a fülem mellett.

Válasz Arany (2009-11-30 15:56:36) üzenetére:
Bizony így van! Az önbizalmat erősíteni kell. Gondolj csak bele. Neked hányan mondják azt, hogy jól csinálod? És hányan mondják az ellenkezőjét? Ezért úgy kell számolni, hogy egy biztatás egyenlő tíz lehúzással. Legalábbis én így csinálom, ezért mindig a biztatások vannak túlsúlyban. Az én önbizalmamat ez erősíti.
🙂

Válasz Arany (2009-11-30 15:56:36) üzenetére:

Köszönöm szépen. A prózában biztos voltam/vagyok, de a vers meglehetősen ingoványos talaj még nekem. 🙂

Tegnap pironkodva és vonakodva megmutattam egy ragyogóan tehetséges költő barátomnak néhány versemet. Nagyon meglepett, hogy tetszettek neki, még rímek és verstani ismeretek nélkül is. Azóta sem értem... talán mégsem lehetnek annyira gyatrák, mint gondoltam. 🙂

Ilyen gyönyörű versbe botlottam:

"Békére vágyó emberek,
nyújtsatok egymásnak kezet!
Az embertől az emberig
taposott út vezet.
Ezen az úton menjetek,
itt tisztán cseng a szó.
Ezen a földön egyedül
egymásért élni jó."

Veress Ferenc: Az embertől emberig, teljes vers itt: http://canadahun.com/forum/showthread.php?t=13873

Válasz Toni (2009-10-27 21:23:50) üzenetére:

Nagyon örülnék, ha utba tudnál (tudnátok) ejteni. Próbáld meg. 06/20/56 56 333 t.számon elérsz.

Válasz Gunoda (2009-10-26 22:42:59) üzenetére:

Egy művészembernek ez maga a mennyország 🙂 így tovább keltanéni!

Hosszúra nyúló "száraz" időszak után végre sikerült a regényemet folytatni. Ez a mai jóhír.

Holnap, 14 óra 48 perckor lesz 7 éve, hogy anyuka lettem, jupppiii (igaz, ez már a öregedés jele, de azért johohóóó érzés :-))

Válasz Hanga (2009-10-12 19:50:27) üzenetére:

A döggel elég furcsán vagyok mostanában... a férjemhez sokkal jobban ragaszkodik, mint hozzám, viszont velem kell beérnie, és ezt erőst nehezményezi. (kitartó mernyogás, harapás, karmolás, padlóra brunzolás stb...) Tegnap ő volt az egyik, aki kiborított... 🙁

Válasz Hanga (2009-10-12 19:50:27) üzenetére:

Neeeeeeeee ..... áááúúúúú!!!!!! Ez jobban fájt, mint amennyire a holnapi jog zh fog 😀

Válasz Gunoda (2009-10-12 15:25:25) üzenetére:

Keltanéni, cirógasd Smülét, az állatoktól sok energiát lehet gyűjteni. Azért ajánlom most a kis dögöt, mert én nem vagyok kéznél, mint nagy, ámde igen szelíd állat :-))
Ez most fájni fog 🙂
"A következő hirdetést szeretném feladni: "Kétéves sziámi macskám elveszett. A megtalálónak 150.000 forint jutalmat fizetek."
- De, uram, nem túlzás ez?
- Nézze, ez a macska volt a feleségem kedvence! Ráadásul az erdő mélyén ástam el, senki nem fogja megtalálni!"

Válasz artur (2009-10-11 23:33:32) üzenetére:

Azt mondod, leterítenélek? Lehetséges... 😀
Mindegy, ma már jobb. Most a fejem jobban fáj, mint a lelkem... ez azért tolerálhatóbb.

Válasz Gunoda (2009-10-11 23:12:34) üzenetére:
Gondoltam! Csak megpróbáltalak feldobni kicsit. Mondjuk, nem szerencsés vállalkozás, mert elkapni nem tudnálak.
🙂

Válasz artur (2009-10-11 22:17:08) üzenetére:

Hát, nem kifejezetten... 🙁 Pedig a tegnapi nap tényleg tök jó volt.