Válasz artur (2008-07-22 23:28:37) hozzászólására:
Első szavazó voltam...csak mondom.
Kedves alkotótársak! Nem gyűlnek a szavazatok a verspárbajoknál, pedig több is van még amelyekre lehet szavazni. :-)))
én köszönöm artur, hogy párbajozhattam veled! =)
Kedves Napvilágos alkotók. Lehet pontozni egy újabb verspárbajt!!!
:-))) Attól még, hogy régen párbajoztam, eddig mindegyikre szavaztam ám!
🙂
Válasz dende (2008-07-20 18:36:09) hozzászólására:
Köszönöm dende! 🙂 Remek versszakokat írtál, gratulálok. Elég régen nem párbajoztam már. De most aztán felzargatom a napvilágosokat ... hehehe.
Üdv.
Verspárbaj utazás témában! Szárnyaljanak a gondolatok!
Válasz Kedves (2008-07-09 20:11:29) hozzászólására:
kedves kedves!
Nagyon köszönöm,megtisztelő a véleményed:-)
puszi:-)
kedves ezüstnyár:
A mostani láncersben nagyon édes a versszakod....
A többi is tetszik de a tiéd megfogott valamiért 🙂
a cím jelképes. nem konkrétan a lantot (mint hangszert) kell az egész versen végigvinni. a cím inkább valaminek a végét jelenti, a munka befejezését. ezt a címet már szállóigeként használjuk, de vegyük intertextusnak, semmiképp nem bűn a használata. 🙂
érjünk lassan a végére. egy jó befejezésre/csattanóra várok, és lezárom.
🙂
Válasz majusfa (2008-07-02 20:48:27) hozzászólására:
Én azt hittem, direkt vsn, komolyan..:))
Most elpirultam! Komolyan mondom, szégyen hogy nem én vettem észre. Szolgáljon mentségünkre hogy önkéntelenül is a mi aranyos János bácsinkba csimpaszkodunk.
Én köszönöm, Kedves! A pusztulásból mindig új élet fakad:).
Doreen, én azt mondom, vegyük fel. Valami hatalmas csattanó kell az egyszer reménytelen, máskor reménykedő lírai énhez!
Köszönöm hogy verselhettem veled dende 🙂
Válasz dende (2008-06-28 20:33:25) hozzászólására:
🙂 Mit gondolsz? Letegyük? A döntés téged illet:)
Válasz Doreen (2008-06-27 21:04:01) hozzászólására:
Végleg letesszük, vagy lesz erőnk felvenni:)?