Sziasztok!
Elég kedves itt a társaság, figyel mindenki arra, hogy nehogy túl durvát mondjon. Én a múltkor olvastam egy írást, ami nekem abszolult nem tetszett, eltúlzottnak véltem -pontosabban csöpögősnek- de ahogy elnéztem, a többieknek tetszett, így nem akartam megmondani. Meg azért az írójának is rosszul esett volna, ha finoman mondom is meg.
Talán a pontozás ezért jó, mert az névtelen, de most ha szerencsétlennek adok egy 2-est, ami lehúzza az átlag pontot, akkor meg nem értheti miért kapta. Ezért inkább tartózkodtam a véleménytől.
Hát, nem tudom jól tettem-e. Szerintem igen...
Válasz barackvirág (2009-08-01 09:58:36) üzenetére:
Sorry, pontosítok... azt akartam írni, NEM teszi boldoggá az embert... 🙂
Válasz sosem (2009-08-01 00:15:07) üzenetére:
Ez pontosan így van. A fő probléma nem a toplistával van; a problémát a rosszindulat okozza, ami bizony érezhető. Például, ha azt látom, hogy egy írás (bárkié) vezeti az olvasottsági statisztikát, sok alatta a pozitív vélemény, és mindemellett, ha elfogulatlanul ránézek, akkor még "szakmailag" is oké, és akkor azt hallom, hogy valaki ledobta egy egyessel... akkor ott bizony nem stimmel valami. Akkor ott rosszindulat van, ami ugye teszi boldoggá az embert.
Az építő jellegű, őszinte vélemény előbbre visz. Azt én is szívesen fogadom.
Igazából azért jó itt lenni, mert nagyon jó tud lenni a társaság, és sok értékes gondolatot lehet itt olvasni, meg sok szép művet.
Igazából... gyakran a gyakorlatban derül ki, hogy valami működőképes-e az adott formában, vagy csiszolni kell rajta egy kicsit... talán ilyen a Toplista is.
Halihó! 🙂
Szerintem egy rossz pontszám vagy rosszindulatú vélemény,ami esetleg még nem is egy hozzáértő tollából származik, eléggé lerombolhatja az ember lelkesedését..főleg,mert a legtöbb művészlelkületű ember tehetségéhez párosul az érzékenység is 🙂
De szerintem ezt úgysem lehet kiküszöbölni,maximum azzal,hogy megpróbál mindeki odafigyelni,hogy mit és hogyan ír..
Mert a jól leírt kritika sokkal jobb hatással lehet az emberre,mint a "túldícséret".
Sosem 🙂
Válasz Don Paco (2009-07-31 21:42:53) üzenetére:
Így is van. Ha jól emlékszem rá, sokáig ellenálltál ennek a kérésözönnek.
🙂
Utána is először szavazásra bocsátottad a dolgot a főoldalon.
Kedves alkotótársak. Ez a pontozásos dolog a többség akarata volt. Megszavaztátok.
:-)))
Én már megírtam erről a saját véleményemet. Ennek rövid lényege, hogy akik egymást pontozzák fel, csak hogy ott legyenek a topon, azokat én nagyon sajnálom. Maguktól veszik el a lehetőséget. Önmagukat csapják be. Én is az olvasottsággal mérem fel, hogy egy-egy írásom mennyire sikerült? Magam is érzem, ha valamelyik nem lett falrengető, vagy ütős, de felteszem, mert üzenni akarok vele. Sokkal fontosabb a vélemények olvasása, mint a pontozás. Ez szab irányt nekem, hogy legközelebb mire figyeljek. Nem örülnék én sem annak, ha csak simán körbenyalnának (illetve, dehogynem:-) , mert akkor tuti, hogy elszáll az ember, és meg van győződve arról, milyen remek író. Azt pedig mindenki tudja, hogy a megelégedettség a fejlődés legnagyobb akadálya. Szerintem. Sokat pontoztam egy ideig. Már én sem teszem. Inkább írok egy hozzászólást, hiszen azt az alkotó is el tudja olvasni. A pontozásomat meg úgysem látná. Nem fogok megsértődni, ha ezentúl nem pontoznak engem sem.
Igazad van Don, nem lennék a helyedben 🙂
Nem azzal van baj, ha valaki ad nekem egy 1-est, hanem azzal, hogy ezt nem kommenteli. Hogy megbonyolítsam a dolgot, azt el tudnám képzelni, hogy a komment mellett lehessen szavazni, egy másik oldalon így van, ott csillagok vannak, tök mindegy, ott is öt a max és látszik, hogy ki hányasra értékelt, de csak ha meg is írta a véleményét. Tudom, ez már a pofátlanság csúcsa 🙂 csak gondoltam, leírom. Aki vállalja a véleményét, vállalja az adott pontjait is, ha meg nem, hát akkor nem szavazhat. Na jól van, csak mondtam, nem kell ám komolyan venni 🙂
Tudom, hogy ettől sokkal fontosabb dolgaid is vannak.Én úgysem pontozok többet, de imádom ezt az oldalt, úgyhogy véleményezni ezután is fogok. Na, mára nincs több agyszétrobbantó ötletem 🙂
Válasz Don Paco (2009-07-31 21:42:53) üzenetére:
Nos, én úgy gondolom, valóban joga van valakinek véleményezni egy művet a saját nézőpontjának megfelelően. Amikor azonban sorozatosan tapasztaljuk, hogy valaki (vagy valakik) a toplistát arra használják, hogy pillanatok alatt lehajigáljanak értékes műveket, és ezt rendszeresen megteszik, akkor az már nem a vélemény nyilvánítás szabadsága, hanem puszta rosszindulat.
Ami a barátok közötti felszavazást és a nem szimpatikus szerzőknél való leszavazást illeti, igazad van.
A rossz pontok esetén viszont nem szabad azt gondolnod, hogy "minimum hármast érdemelne", mert a pontozás szubjektív és amennyiben valóban segítő szándékkal, pozitív vagy negatív elfogultság nélkül pontoz egy szerző, azt el kell fogadni. Talán nincs igaza, de ez az ő véleménye, a saját értékítélete szerint így látja.
Amikor még nem volt pontozásra lehetőség, állandóan olyan leveleket kaptam, amikben érte lobbiztak. Most meg már többször olvastam, hogy nem jó, mert sértődést okoz.
Nehéz nekem lenni 🙂
Senkit nem szeretnék megbántani, de sok gyengébb, vagy inkább finomabban fogalmazva átlagos versnél az egekbe magasztalják egymást a barátok. Tudom, mert nekem is vannak itt barátaim, de nem fogadnék el tőlük nyáladzó kritikát, csak azért, mert a barátaim. És én sem vagyok őszintétlen, akkor sem, ha a barátaimról van szó. Ez a téma már többször felvetődött, de szerintem előtérbe kellene helyezni a fejlődés iránti igényt és túltenni magunkat azon, ha rossz kritikát kapunk, mert nem egy helyen olvastam építő jellegű kritika után, hogy az alkotó magas ívből tojik a véleményre, ha az nem avatja őt percek alatt boldoggá. Pedig a rosszakaratból hurrogók hamar le vannak kapcsolva és ami marad negatív kritika, azt meg kellene fontolni. Akinek nagy az önbizalma, az is fogja fel ezt úgy, hogy ezáltal még jobbá válhat, hisz az már eleve jó, ha valaki alkotásra adja a fejét.
És akinek nem inge, ne vegye magára!
Nos, ez kikívánkozott 🙂
Ide is leírom, mert igazából ide való : Tegnap a chat-en többen is kifejtettük ama véleményünket, hogy a jó kezdeményezésnek és ösztönzésnek indult toplista kicsit szubjektív-körbenyaldosós pontdobálás lett, hogy finom legyek 🙂
Bár nekem nincs okom panaszra, általában ott vagyok rajta, van, hogy több művel is, de a pontértékeknél látom, hogy vannak "csakazéstisleszavazom" 1-esek, s bár nem vagyok olyan ember, akiben túlteng az önbizalom, úgy gondolom, hogy a fentlévő verseim mindegyike legalább 3-ast érdemel. Tehát én úgy döntöttem, hogy magányos őrültként nem fogok mostmár szavazni, ezért én sem sértődöm meg, ha nálam nem nyom senki gombot. Sokkal nagyobb figyelmet tulajdonítok a hozzászólásoknak a vers alatt, illetve hogy hányan olvasták eddig, valamint a belső levelekben érkező észrevételeknek. FOLYT.KÖV.
Válasz artur (2009-07-25 20:29:55) üzenetére:
Ez teljesen igaz a japán, klasszikus haikura. A modern nyugat-európai haikura viszont nem feltétlenül 🙂 kivéve a mély filozófiai, lélektani tartalmat - vagy mondanivalót. A japán pl. mellőzi az ego-t, a modern nyugat-európai nem feltétlenül, továbbá a az utóbbinál a forma sem mindig 5-7-5.
Példák lehetne erre akár Szepes Mária haikui, de más nyugat-európai költőknél (akár magyaroknál) is található formabontás.
Ez persze a lényegen nem változtat... én is szeretem, ha akkor is igényes egy írás, ha csak néhány sorból áll 🙂 és a haiku tényleg több, mint versforma.
Mostanában egyre több alkotó ír rövid verseket, melyeket Haiku-ként töltenek fel.
"A haiku több mint versforma: önálló műfaj. Szülőhazájában azokat az 5-7-5-ös sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak."
Ennél többet is lehet olvasni erről a műfajról. Ez az idézet itt fenn csak a rövid lényege.
🙂
Válasz artur (2009-05-30 18:26:01) üzenetére:
Értettem! Kösz a választ!
(A lenti üres lap helyett!)