Versek és kritika

Válasz Finta Kata (2009-05-30 18:16:22) üzenetére:
Kedves Kata! Ez úgy lehetséges, hogy az említett alkotó módosított valamit az adatain, és a megváltoztatott adatok ellenőrzése folyamatban van. Adatlapja jóváhagyásra vár. Az eddig feltöltött alkotásai azonban megtalálhatóak, olvashatóak.

Kedves Artúr, mint szerkesztőtől kérdezem a következőt:
Hogy lehet az, hogy valaki föltesz egy verset, szerepel a megjelentek között, én írok hozzá véleményt, de sem az adatlapját nem találtam (bemutatkozására lettem volna kiváncsi), és nincs felsorolva a "Tagjaink" között sem az "R" betűnél?
A vers címe: Lelkem élete

Válasz zsike (2009-03-30 16:53:36) üzenetére:
Igen! Ez az! Azt mindig megtalálom!
:-)))

Válasz artur (2009-03-29 20:13:43) üzenetére:

...és a hangigent???

Válasz Gunoda (2009-03-29 13:28:10) üzenetére:
Tudom, de akkor sem találom a hangnemet:-)))

Válasz artur (2009-03-29 00:08:23) üzenetére:

Arturka, a legkevésbé sem rád gondolok.

Válasz Gunoda (2009-03-28 22:43:23) üzenetére:
Sajnos a jobb fülemre nem hallok rendesen, és ének-zenéből is mindig kegyelem kettessel rugdaltak át, ezért nem csoda, ha sosem találom el a megfelelő hangnemet.
🙂

Na ja, a megfelelő hangnem... 😛

Mivel nem vagyok irodalmár, sokszor csak azt érzem, hogy a mű jó-e vagy rossz, de nem tudom megmagyarázni miért. Inkább szubjektív érzés.

Válasz Titusz (2009-01-23 11:53:50) üzenetére:
Aki udvariatlanul, gorombán kritizál, az meg is érdemli, ha kitiltják. De az helyes, ha valaki azokat az észrevételeket, ami szerinte nem helyes, megfogalmazza. S ha ezt megfelelő hangnemben teszi, az dicséretes és nem szabad érte megsértődni. Sokan tanulhatnak a jó kritikából. De semmi esetre sem sértőmódon tegyük.
Kata

Jó estét mindenkinek!
Legutóbb végigolvastam a véleményeket. Többnek a véleménye röviden az, ha az olvasott vers nem tetszett neki, inkább nem ír semmit, de általában inkább azt, röviden, hogy tetszik. Én ezzel a véleménnyel nem értek egyet. Sok versnek jó a tartalma, kellemes elolvasni, de egy csomó helyesírási hibától hemzseg, sok olyan hiba akad benne, ami csak elírás. Persze, minki hibázhat. Mégis, jobban kellene vigyázni arra, hogy amit fölteszünk a lapra, abban lehetőleg ne maradjanak hibák. Sokan persze olyan hibákat is elkövetnek, ami arra utal, hogy nem ismerik a gépírás szabályait. Mindent összeírnak, nem hagynak szóközt, nem sorolom. Sokan vannak köztünk kezdők. Nem kell sértegetni senkit, de udvarias hangnemben bizony fel kellene hívni az ilyen hibákra a figyelmet, mert ebből tanulnak. Vagy nem?
Üdv. mindenkinek! Kata

Még a korábbi rím-témához csatlakoznék: a magyar nyelv nem csak hogy nagyon gazdag, bár tény, hogy egy adott állapota nem "kimeríthetetlen" - de folyamatosan újul és változik is. Ezért aztán az az eredmény, hogy mégsem lehetséges kimeríteni, szerintem. Mindig fogunk találni új rímeket, szép köntöst a gondolatainkhoz. Ha másképp nem megy, alkotunk magunknak új szavakat. Ami meg a gondolat eredetiségét illeti - nos, ez is ütközőpont szokott lenni vitákban, én azt hiszem, nem feltétlen kell új gondolat legyen, ha másképp tudod megfogalmazni, mint előtted már annyian, ha annak ellenére, hogy te is ugyanarról írsz (lásd pl alaptémák mint szerelem, természet, élet-halál...) tudsz újat adni vele. Hiszen nincs két ember, aki teljesen ugyanúgy látna valamit vagy ugyanazt érezné - ezt kell tudni visszaadni.
🙂
A kritizálásról meg:én is mindig mondom,hogy tessék építő jelleggel hozzászólást írni. És lehet azt kedvesen is 🙂

Válasz Titusz (2009-01-23 11:53:50) üzenetére:

Teljesen igazad van. Legyen illendő, ne legyen nyers, sértő, de ha lehet, akkor kerüljük az olyan hozzászólásokat, hogy tetszik/nem tetszik, mert ebből az alkotá semmit se tanul. Ha tetszik, miért, ha nem, akkor is fel kéne sorolni az okokat, mert elég sok az olyan hozzászólás, amivel úgy nem tud az ember mit kezdeni.

Válasz Titusz (2009-01-23 11:53:50) üzenetére:

Igazad van. Én is kaptam néhány "versemre" ledorongoló kritkát. "Egész véletlenül" mindig ugyanattól a klubtagtól. Vajh' miért? :DD

Válasz Titusz (2009-01-23 11:53:50) üzenetére:

Valóban? Én a novelláimnál mindig inkább azon panaszkodom, túl nagyvonalúak az értékelők. 😀 Mondjuk ennyi ember között természetes, hogy akad modortalanabb is.