Három kilométer hosszú út választotta el a falut a folyótól. A fiatalok szerettek a folyóban fürödni, mert kapcsolatteremtésre is kiváló volt. Alig várták a szombat délutánokat és a vasárnapokat. Ki kerékpáron ki gyalog tette meg az utat odáig. Kevesebbnek tűnt a távolság mókázás közben.
Egyedül nem vállalkozott rá senki,hogy a vízben megmártózzon, meg nem is volt tanácsos. A folyó bármikor elsodorhatta volna.
A szülők is biztonságban érezték magukat, így legalább nem kellett aggódniuk a gyermekükért. Odafigyeltek egymásra. Volt amikor bennlakásos képzésben résztvevő fiatalokat kisteherautóval szállították ki a folyóhoz. Ezen a napon is ez történt. Kacarászva gondtalanul szálltak ki az autóból.
A tizenöt fiatalnak már ott volt a tekintete a vízen. Éppen csak ledobták a ruhájukat és uzsgyi bele a vízbe a habok közé. Aki tudott úszni annak élmény volt a hűs vizet érezni a felhevült testén.
Sándor az egyik vízbenyúló fűzfaágba kapaszkodva ment beljebb és beljebb a többiek után. Úszni nem tudott, biztonságát a magasságában érezte, majdnem két méter magas volt. Arra gondolt, hogy addig
megy a vízbe, ameddig az úszni tudók a vízre hasaltak. Még nem ért a melléig sem a víz. Óvatosan ment befelé a folyó közepe felé.
A ragyogó napsütésben mindenről megfeledkezve, élcelődni kezdtek egymással, fröcskölték egymásra a vizet, a víz alá dugták egymás fejét. Nagy volt a hangzavar, jól érezték magukat. Ebben a mélységben a fiatalok már úszkáltak, és egyre távolodtak a parttól. Hamar eljött a vacsora ideje. Felhevülten gyorsan az autóba ültek és tovább folytatták locsogásukat. Felfokozódott hangulatukban a vacsoránál is tovább viccelődtek. Ki tudott mélyebbre úszni a vízben, milyen rákvörösre égett le a bőrük stb… Az egyik fiú még egy vadászviccet is elmesélt míg a többiek tömték a hasukat, mert a víz kiéheztette őket.
Az elsütött vicc arról szólt, hogy a vadász elment vadkacsákat vadászni. Látta amint a kacsák a vízre szálltak. Ő ment csak ment előre, gázolt a mellig érő vízbe, letérdepelt ,célzott és a kacsák ott hevertek a lábai előtt. Amikor a mellig érő vizet illusztrálta is a kezeivel, szemével keresni kezdte Sándort, mert az jutott eszébe, hogy akkor látta utoljára amikor a víz a melléig ért. Hirtelen viaszfehérré változott, az arca megdermedt, majd előbb suttogva ,azután egyre hangosabban ejtette ki félelemtől reszkető hangon a szavakat. Nem láttátok Sándort ? – kérdezgette bizonytalanul, többször is ismételve, mint aki maga sem hiszi el, hogy a hangot amit kiejtett tragédiát sejtetett. A levegőben vibráló veszélyt érezték már a többiek is. Keresve, szólongatták. Mindenhova benéztek,nem hagytak ki egy helyiséget sem. Még az is eszükbe jutott hátha elnyomta az álom és lefeküdt aludni. Nem találtál sehol sem. Még arra sem emlékeztek hol látták utoljára, csak arra emlékeztek lemaradt a vízben. Senkinek eszébe nem jutott,hogy Sándor nem tudott úszni.
Már esti szürkület volt. A reggeli tolongásuknak nyoma sem volt már,
mindenki hang nélkül ült vissza a kis buszba.
A folyónál már nem volt senki. A parton kiáltozva szaladtak végig.Sándor nevét kiáltották de csak a visszhang válaszolt. Azután a hangokat elnyelte a néma csend. Sándor eltűnt a habokban, holttestét három nap múlva felvetette a víz, a híd pedig fenntartotta azt. A tábor szétszéledt.
Mindenki magát okolva önvizsgálatba kezdett és sokáig nem mertek egymás szemébe nézni. Sándor holttestét a felsége azonosította. A halálának körülményét vizsgálta a rendőrség. Kettétört egy szép családi élet. Édesanyjának egyedüli gyermeke volt, vigaszt az unokájában találta meg, aki magán hordozta apja vonásait, és termetre is olyan volt mint az apja.
8 hozzászólás
Kedves Zsófi!
A vidám történet szomorúra fordul a végén. Mennyi értelmetlen halál, mennyi áldozatot szednek minden évben a vizek.
Nagyon fontos, hogy minden gyerek megtanuljon úszni! A magasság semmit sem ér, könnyen gödörbe lehet lépni, és egy pillanat alatt elmerülni.
Tanulságos történet.
Judit
Kedves Zsófi!
Szomorú a történet, és az is nagyon szomorú, hogy mennyire nem figyelünk egymásra. Tizenöt emberből egy sem vette észre a fuldoklót…
Egyúttal, szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy ha prózát írsz, hagyd kicsit szellősebbre, ne ilyen egy tömbben legyen az egész, mert gépen nehéz követni. Legyen több bekezdés, és nyomj két entert közöttük.
Továbbá, a következő mondat nagyon nincsen rendben:
"A ragyogó napsütésben mindenről megfeledkezve, volt aki élcelődött egymással, fröcskölték egymásra a vizet, a víz alá dugták egymás fejét."
A ragyogó napsütésben, mindenről megfeledkezve, voltak akik élcelődtek egymással, fröcskölték egymásra a vizet, a víz alá nyomták egymás fejét.
Bizonyára érzed a különbséget.
folytatom…
folytatás:
Felhívom a figyelmed arra is, hogy az írásjelek túlnyomó többsége, nem áll a helyén.
Ugyanis a vessző, közvetlenül a szó mögött álljon, és ne két szó között (középen), ez vonatkozik a pontra, felkiáltójelre, kérdőjelre és a három pontra is. És a három pont, az három legyen, ne kettő, ne négy, hanem három. Ebben sokan mások is hibáznak.
Át kellene még nézned, mert sok a vesszőhiány is.
Vannak még, valószínűség szerint, elütésből származó hibák is, mint pl. „ megmárkódzon.”
Bizonyára, megmártózzon akart lenni. Ha átnézed, átolvasod újra, mielőtt beküldöd, az ilyen hibákat magad is felfedezed.
Nem szeretnélek megbántani, és bízom benne, hogy nem bántódsz meg, mert a javadat akarom. Ha javítod a hibákat, magad is látni fogod, menyivel élvezetesebb lesz az írásod.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida !
Köszönöm észrevételeidet, és tanácsaidat. A javításokat elvégeztem, de az első mondat széthúzását nem tudom kiiktatni. Az továbbra is megmaradt. Ha megfigyelem a hozzászólásaitokat ott is azt látom, a szóközök megnyúltak. Azt feltételezem, hogy ez már a gép hibája. Én helyesen kijavítottam az enyémet. de ugyanúgy hozza le szétnyúlva. Mindenben egyetértek az észrevételeddel kapcsolatosan és továbbra is számítok hozzászólásodra, régi jó kapcsolat miatt is.
Köszönettel, Zsófi.
Kedves Zsófi
Mindjárt novellád elején jelöltem a hibákat, azért, hogy azokat jó lenne kijavítani. Később vettem észre, hogy előttem Ida is jelezte a hibákat, ezért én nem írom le itt bővebben.
Figyeld mások írásait is, ahol általában betartják a szabályokat. Jó tartalmú írásban is nagyon zavaró, ha hibák marad benne.
Ezért mindig használd a helyesírás-ellenőrzést.
A tartalom nagyon érdekes és jó, ki kell javítani, hogy hibátlan legyen!
Rövid novellád tartalma nagyon jó, még jobb lesz, ha kijavítod.
Majd olvasd el a levelemet.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata !
Nagyon örülök a hozzászólásodnak. Építő jellege figyelmeztet, aki írásra adta a fejét, annak kötelessége a nyelvtani szabályokat betartani, hisz másképpen elszabadulna a pokol. Összevissza írkálna mindenki, fittyet hányva szép magyar beszédünkre. Hiába a tartalom élvezhetősége, ha a mondatszerkesztés és a külalak nem állja meg a helyét.
Szeretettel, Zsófi.
Kedves Zsófi!
Öröm számomra, hogy megérted, miért jelezzük az apróbb hibákat is. Mindig át kell nézni és átfuttatni is jó a helyesírás-ellenőrzésen, mindenki hibázik, ha ír. Ezért írjál sokat, gyakorold, és figyeld a mások munkáját is. Meglásd sokat lehet tanulni egymástól is.
Szeretettel: Kata
Kedves Ida !
Köszönöm figyelmedet, a hibák észrevételéről annál is inkább, mert tőled ezt el is vártam. Régebben is szeretettel fogadtam észrevételedet, akkor amikor még Te is kezdő voltál . A tapasztalatom az volt, hogy mindig frappánsan megválaszoltál és rugalmasan fogadtad az eltérő véleményeket. Azóta alapos ismeretekre tettél szert az írás terén . Ennek jeléül könnyen észreveszed a hibákat is , amit nagyon köszönök neked. Nem is hivatkozom arra, hogy időhiányában nem előre írom le , hanem ideülök a géphez, rákattintok a napvilág írásfeltöltésére és már írom is, teszem is fel a történeteimet. Ezt nem érdemli meg ez az oldal, SOKKAL ALAPOSABBAN ÁT KELL NÉZNEM MIELŐTT FELTESZEM.
Köszönettel, Zsófi