Egy élmény volt olvasni! Sokszor az a bajom a versekkel, hogy elveszek a szimbolikában és semmilyen primer élményt nem kapok. Ez a vers nem ilyen lett! Tiszta, átlátható modanivaló, olyan kivitelezéssel - szó és mondatformálással - ami mesteri munkára vall. És azok a rímek... 🙂
Huhh, ezt a verset olvasva annyira ott voltam, hogy szinte láttalak téged a reggeli homályba merülve a háttérben elrobogó vonat párás ablakán át!
P.S.: A "valószerűtlenben" és a "valószínűtlenben" szavak valamiért nagyon tetszettek! 🙂
Majdnem kínosan érzem magam ennyi hölgy-vélemény után leírni a gondolataim, főleg, hogy az enyémhez ennyire hasonlítanak, és én vagyok az egyetlen hozzászóló a "csúnyábbik" nemből, de az az igazság, hogy tetszett a versed. Elolvastam néhány újabb 'alkotásodat' is, és bár azok is tetszettek, őszintén szólva nem értettem belőlük egy...
Egyszerre ily éterien és mégis oly emberien esendő módon belekapaszkodni egy mesés rímekkel elképzelt árnnyi reménybe... hát ez tök jó lett! Köszönet érte! 🙂
Remélem azért eljön még az ihletett korszak, és visszatérsz a lírai mezőkre, de ha mégsem, akkor sincs gond: valahogy mindig is csodáltam azt, milyen aktív vagy és folyamtason új módjait tárod fel annak, hogyan is fejezheted ki önmagad. Ezt ne veszítsd el soha, ez egy csodás kincsed!
Köszönöm Ida, hogy leírtad a véleményedet és örülök, hogy tetszett ami írtam. A kérdésedre most csak kérdéssel tudnék felelni: valamilyen egyéb javaslat? 🙂
Köszönöm szépen Angyalka!
Először az "elmélkedés" kategóriába akartam tenni, de aztán arra lyukadtam ki, hogy hatásosabb, ha ide rakom, amahoz nem elég komoly.
Szóval örülök, hogy felkeltette a figyelmed, bár bevallom, nem volt célom, hogy ingerlő legyen, de meg tudom érteni, ha valakinek az. 🙂
Igazából ezt azért töltöttem fel, mert megtetszett, hogy a békéssége ellenére, valamiért mindig megcirógat a borzongás, valahányszor elolvasom.
Egyet értek, talán jobb, hogy "csak egy abszurd történet". 🙂
Köszönöm szépen a pozitív véleményt és hogy leírtad őket. Örülök, hogy tetszett! 🙂
Egy élmény volt olvasni! Sokszor az a bajom a versekkel, hogy elveszek a szimbolikában és semmilyen primer élményt nem kapok. Ez a vers nem ilyen lett! Tiszta, átlátható modanivaló, olyan kivitelezéssel - szó és mondatformálással - ami mesteri munkára vall. És azok a rímek... 🙂
Huhh, ezt a verset olvasva annyira ott voltam, hogy szinte láttalak téged a reggeli homályba merülve a háttérben elrobogó vonat párás ablakán át! P.S.: A "valószerűtlenben" és a "valószínűtlenben" szavak valamiért nagyon tetszettek! 🙂
Majdnem kínosan érzem magam ennyi hölgy-vélemény után leírni a gondolataim, főleg, hogy az enyémhez ennyire hasonlítanak, és én vagyok az egyetlen hozzászóló a "csúnyábbik" nemből, de az az igazság, hogy tetszett a versed. Elolvastam néhány újabb 'alkotásodat' is, és bár azok is tetszettek, őszintén szólva nem értettem belőlük egy...
Egyszerre ily éterien és mégis oly emberien esendő módon belekapaszkodni egy mesés rímekkel elképzelt árnnyi reménybe... hát ez tök jó lett! Köszönet érte! 🙂
Remélem azért eljön még az ihletett korszak, és visszatérsz a lírai mezőkre, de ha mégsem, akkor sincs gond: valahogy mindig is csodáltam azt, milyen aktív vagy és folyamtason új módjait tárod fel annak, hogyan is fejezheted ki önmagad. Ezt ne veszítsd el soha, ez egy csodás kincsed!
Köszönöm Ida, hogy leírtad a véleményedet és örülök, hogy tetszett ami írtam. A kérdésedre most csak kérdéssel tudnék felelni: valamilyen egyéb javaslat? 🙂
Köszönöm szépen Angyalka! Először az "elmélkedés" kategóriába akartam tenni, de aztán arra lyukadtam ki, hogy hatásosabb, ha ide rakom, amahoz nem elég komoly. Szóval örülök, hogy felkeltette a figyelmed, bár bevallom, nem volt célom, hogy ingerlő legyen, de meg tudom érteni, ha valakinek az. 🙂
Köszönöm! 🙂
Igazából ezt azért töltöttem fel, mert megtetszett, hogy a békéssége ellenére, valamiért mindig megcirógat a borzongás, valahányszor elolvasom. Egyet értek, talán jobb, hogy "csak egy abszurd történet". 🙂