A busz zötyög, én fáradtan állok,
kint sötét – de csak haza találok…
Már nincsenek lézengő emberek,
a hidegre gondolni nem merek.
Leszállsz, kicsit meglököd a hátam,
ki vagy? várj, az arcod nem is láttam,
kabátod se néztem, csak megcsapott
ismeretlen ismerős illatod.
Kerreg a jelző, még ugorhatok,
utánad fussak? meg se moccanok.
Megnéznélek: átragyogsz a ködön?
Kint sötét van – csak magam tükrözöm.
Helyedre állok. Te vagy a jó ok.
Meleg kezed nyomába fogódzok.
Zötyög a busz, én állok fáradtan,
– most megyek haza – megint sötét van.
15 hozzászólás
Kedves Zsázsa!
Nahát! Ez nagyon jól sikerült! Látvánnyal tele, hangulatos, sejtelmes, ritmusos, meleget, nyugalmat árasztó, muszáj olvasni többször is.
Judit
Jó kis képek!
Tetszett!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Zsázsa!
jó kis üteme van a versednek, azt tudnám írni mint amit Judit is irt. Szép ajándék!
szeretettel-panka
Egy valódi életkép versben elbeszélve. Remek.
Remek pillanatkép. Tetszett!
Szia!
Egyszerű, mégis "van benne valami" – engem megfogott!
Tetszik!
Szeretettel Éva
Szia Zsázsa!
Nekem nagyon tetszett ez a vers. Modern és fiatalos, mégis könnyen érthető, jó a ritmusa. Sejteti egy szerelem emlékét, mely jó érzéssel tölt el, mégis tovább haladsz utadon.
Örülök, hogy elolvastam!
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsázsa!
Majdnem minden versedet olvastam már, és döntő többségük tetszett, ezt is beleértve.
FT
Hm. Egész jó. Sőt. És ez tőlem már nagy elismerés, tudod. 🙂
Üdv,
Poppy
Különös hangulatú szép vers.
Tetszett!Üdv:Pityu
Elragadó, különleges mű.
Lám az ismeretlen ismerős hozott egy kis fényt és melegséget.
Én pedig öt pontot hoztam, mert megérdemled a versért.
Üdv.:Tamás
Egyszerre ily éterien és mégis oly emberien esendő módon belekapaszkodni egy mesés rímekkel elképzelt árnnyi reménybe… hát ez tök jó lett! Köszönet érte! 🙂
Kedves Zsázsa!
De jó pillanat amit elkaptál. Szinte látom magam előtt a jelenetet, amit megéltél. Szerintem gyakran előfordul, hogy ilyen élményekben van része az embernek. Ezek dobják fel a napját, még akkor is, ha csak rövid ideig tartanak. Kár, hogy nem ugrottál le a nyomába…. üdvözlettel: Szilvi
Sajnos ismerős a helyzet:
lennék bár ügyes és rügyes,
nem pedig ilyen ürügyes,
mikor hátba lök a végzet…
Kedves Zsázsa!
Tetszik a versed eredetisége! Egyszerű helyzet, ami nagyszerűen átélhető a segítségeddel! 🙂
Gratulálok hozzá: C.