Kedves Istefan! Legfeljebb a fantáziám működik kicsit színesebben,, mint kellene 🙂

Köszönöm szépen 🙂

Kutya egy világ ez a mi kis "emberi" világunk. Izgultam, hogy jó vége legyen, mindketten megmeneküljetek szorult helyzetetekből. Gratulálok. Kicsit még mesélhettél volna, szívesen hallgattam volna még... Szeretettel: Nurse

Kedves hova! Köszönöm a szép szavakat, és sajnálom, hogy nem teheted meg azt, amit én megtehetek, mert van hova hazamennem. Sajnos kevesebbszer tehetem meg, mint szeretném. Megértem a tördelésből adódó gondolat, de nem így mutatta magát, amikor feltöltöttem, javítottam 🙂 Még egyszer köszönöm: Nurse

Köszönöm Pirospipacs! Sajnos nagyon is katuális téma, ha belegondolok, mennyi hasonló ssorsú ember van ma nem csak itthon, de szerte a nagyvilágban. Köszönettel: Nurse

Nem értem, miért nem látszik a válaszom Selanne-nak. 🙁 Pedig már kettőt is írtam. Minden esetre itt is köszönöm a figyelmét. 🙂 Nurse

Kedves Pirospipacs! Jó érzés, hogy nem vagyok egyedül 🙂 Örültem, hogy tetszett az írásom. Szeretettel: Nurse

Kedves Selanne! Én is vallom a nézetedet, hogy érdemes az embernek odafigyelnie a dolgokra. No, és hogy fogyókúra? Nálam koránt sem jár önsanyargatással. 🙂 A jeleket nmeg kitartóan figyelem 🙂 Köszönöm látogatásodat és a szavazatot. Szeretettel: Nurse

Igazad van, Judit, de a történet szempontjából nem tartottam fotosnak, hogy a nehézségekről írjak. Lehet, hogy szakmai ártalom, és nekem természetes, hogy mi okozta a bácsi mogorvaságát. Legközelebb jobban figyelek és megpróbálok kivülálló szemmel nézni a történetre. Nurse

Köszönöm Kata! Talán tényleg nem fontos, hogy megtörtént-e, vagy sem A lényeg, hogy bármely életkorban szükség van a legszebb érzésre. Szeretettel: Nurse