már egy ideje nem viszem be hozzád,
otthagyom a zöld követ a lépcsőfordulóban,
talán mint egy cigarettacsikket
felszedi egy hajléktalan,
nem kár érte így csiszolatlanul.
csak a csészealjat sajnálom,
ami ott lapít polcodon,
egykor úgy szállt le a hegyek vonulatára,
mintha csillámpala anyakőzetre szállna,
az eutanáziát tőlem akarja.
a holdat nem várom meg, elsietek.
a folyosón ugyanott találom a követ, és
sehogy sem értem így csiszolatlan,
most mitől lett mégis fényesebb
26 hozzászólás
Ha már annyit beszélünk a helyesírásról, akkor nem lenne baj, ha nagybetűvel kezdenél egy mondatot és pont sem árt a végén. A „talán” után kéne egy vessző és a cigarettacsikket” után is. (vagy gondolatjelek közé tenni) Az utolsó versszakban az „és” elé nem kell vessző, viszont az „így” után, igen.
Egy gondolat,egy mondat. Első versszak 3, a második 3 és a harmadik 2, kellene, hogy legyen.
Gondolom, Én….
(A megjegyzésedben pedig, a „hogy volna mit rajta javítani” helyett, volna mit javítani rajta….)
Köszönöm Szusi, a versben nem szükséges nagybetűvel kezdeni, a pont valóban kimaradt, mert átírtam jelek nélkül, aztán vissza és a pontot elfelejtettem.
Valóban igazad van, következetesnek kellene lennem, vagy használok jeleket, de akkor jó helyen, vagy egyáltalán nem. Az és elé viszont csak akkor nem kell vessző, ha felsorolás (szerintem).
Üdv: Évi
Szusi, ezek itt valódi és kiváló versek. Bármennyire elhatároztam, hogy visszafogom magam kesztyűileg, most keményen felveszem. Kívánom, hogy írj sok ilyent, vagy csak kicsinykét hasonlót, ráadásul maximum ennyi helyesírási hibával. Ez a "Kevi" bizony kellőképpen tud, kiválóan ismeri a helyesírási szabályokat és a klaviatúrát is. Amúgy ha már itt tartunk, engem régóta zavar, hogy a három pont helyett többet pötyögsz. 🙂
Ja, Kankalin voltam.
Kedves kevi
Jól érzed. Ha sokat olvasol akkor te magad is kitudod javítani az alkotásaid.Az elején még nekem sem ment.A tehetséged azonban benne van a versben.
Szeretettel:Ágnes
Kedves Ági! Köszönöm szépen, valóban így van ez, ha messzebb megyünk a verseinktől egy kicsit (gyakran javítom egy-két hét, hónap, vagy akár év távlatából is), de mindig van, hogy a külső szem meglát valamit, amit én nem vettem észre. Ezért fontos számomra a kritika.
Üdv: Évi
Szia Ági!
Elegem van, már régen készül kitörni belőlem, de most tetőzött, előre is elnézést kérek kirohanásomért.
Kifejezetten ugrok a helyesírási hibákra, csak eddig visszafogtam magam. A "kitudod javítani" miatt ordítottam.
KI TUDOD JAVÍTANI.
Foglalkozzak a "space" billentyűvel? Előttem megtették mások, akkor mérges voltam, kicsinyesnek találtam a megjegyzést, már nem. Szerintem a mai világban fontos, hogy egy író ismerje a billentyűket: space, meg efféle nyalánkságok…
Amúgy ez a költő kivételesen tehetséges, persze kell a kritika is, de előbb nézzünk magunkba!!!
Én is megteszem. Kankalin
Szia, Kevi!
Számomra izgalmas tartalommal írt versed érdeklődéssel olvastam. Miután megjegyzésedben felhatalmaztál rá, ezért élek vele.
Idők folyamán – változnak az emberek és szokások. Így van a verselésnél is. Tisztelem nagy író- és költő elődeinket, csodálom klasszikus formában írt verseiket, amelyek szerkesztése sok munkát, és megszerzett tudást igényel. Nem könnyű utánozni őket, viszont érdemes.
A divatba jött szabad-versnél is lehet szépet-érdekeset alkotni, de a magyar helyesírás szabályait nem szabad mellőzni – még olyan indokkal sem, hogy az most divatos.
Ugyanis mindenféle írásra, a versekre is, ugyanaz érvényes, mint prózaírásra, tehát a mondatokat nagybetűvel kezdjük, végére pontot (vagy egyéb írásjelt) teszünk!
Mi indokolná a versnél ettől eltérni?
Ezt nekem senki nem tudja bemagyarázni, mivel a mondatkezdés betűje, és az írásjelek értelmes, jó alkalmazása a vers értelmezésében is sokat, sőt, mindent jelentenek!
Szeretettel: Kata
Kata, köszönöm, egyet is értek veled, meg nem is. Úgy gondolom, hogy a vers más, mint a próza, prózánál valóban nagybetűs mondattal illik kezdeni. A versnél a költői szabadság megengedi, hogy ott használjuk a nagybetűt, ahol szeretnénk, mert a nagybetű is kifejezhet valamit, kiemelhet.
Szia, Kevi
Bocs, a gépem – nem tudom miért, azt is aláhúzta, de nem akkor, hanem most néztem meg a szótárban. Igazad van. Máskor elővigyázatosabb leszek. A versed egyébként tetszik, többet is elolvstam.
Szeretettel: Kata
Kata, én örülök, hogy jártál nálam, nincs miért elnézést kérned.
Üdv: Évi
Több versedet is olvastam már, és bár én a kötött formák híve vagyok, szeretem a kifejező, jól ható szabadverseket is. Mint például ezt itt :-), és még jórészben amelyeket olvastam tőled. Azt látom, hogy szabadon kezeled a nyelvhelyességi megkötéseket, a központozást, a kis, vagy nagy kezdőbetűket. Egyetértek veled abban, hogy a versek interpretálásánál az írásjelek segítik elsősorban a "kihangosítót", hogy a gondolatmenetet húen adhassa át, és itt ezt a szándékot éreztem. Ugyanakkor Katának abban igazat adok, hogy ezek következetes használata, vagy következetes mellőzése segíti talán a legtöbbet a megértésben. Nekem itt inkább a többféleképpen értelmezhető hangulat, a történet folyamatosága, vagy megszakítása (vagy mégsem), amiben ezeknek az eszközöknek a súlyát éreztem. Tetszenek az alkotásaid, örömmel olvastam!
aLéb
Kedves aLéb! Nagyon köszönöm kedves szavaidat, valóban ennél a versnél vaciláltam, hogy központozzak vagy ne? De végül, úgy éreztem, hogy szükséges hozzá az útmutató, persze lehet, hogy rosszul döntöttem, benne van a pakliban, hogy jövőhéten mégiscsak elhagyom őket:).
Szép estét Neked!
Évi
Szia Évi! 🙂
Mindent elolvastam, amit eddig feltettél. Egyik oka az, hogy őszintén mély a lelked, jómagam pedig értékelem az ilyeneket. A következő indíttatásom a másfajta versforma. Szeretek tanulni, hát próbálok, minél többet. Egyébként nekem nagyon tetszett, bár az összes betűt kicsinyre írtam volna (a címet is beleértve). 🙂 Te így publikáltad két éve, valószínűleg nem véletlenül. Ha rajtam múlt volna, minden írásjelet kitörlök az agyamból, csakis a gondolatok…
A mondandó mindent visz, örülök, hogy olvashattam. JÓLESETT olvasni, és bocsi, hogy éppen itt és nagybetűvel, de már majdnem kiírtam a fórumra, hogy: az eső JÓL ESETT, nekem viszont JÓLESETT. :))) Neked pedig DICSÉRET jár és ááádehogy DÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍCSÉRET!!! :)))
Szeretettel: Kankalin
Kankalin:))
Örültem neked és annak is, hogy tetszenek az írásaim, különben, volt idő, amikor kicsivel írtam a címet is:). Ölellek:)
Kedves Szusi! Ne haragudj, hogy itt válaszolok az üzenetedre, amiben még mindig firtatod az és-t, azt írod, hogy azért nem kell vessző elé, mer kötőszó. No, pont akkor kell vessző, ha kötőszó az és. Ha egyszerű mondatban felsorolásként szerepel, akkor nem kell. Pl. Vettem kenyeret és tejet. Amikor viszont összetett mondatban a kötőszó, akkor kell elé vessző, mint minden kötőszó elé. Pl. Vettem kenyeret, és hazamentem. Csak azért válaszoltam itt, mert hátha mégsem én tudom jól, és valaki felsikít, és akkor nem tanítom tovább ezt a szabályt a diszlexiás pácienseimnek.
Üdv: Évi
Viszed a verset csendesen, mint aki meditál, majd az utolsó szakasz felpörög. Jó megoldás.
A címben én a "csiszolatlant" is csiszlatlanul-nak írtam volna, a fülemet egy kicsit bántja. Se ez az én bajom:-)
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Köszönöm és lehet, hogy igazad van a címmel kapcsolatban, el is gondolkodtam rajta, mégis úgy érzem, hogy én ezt kifejezésként értelmezem: csiszolatlan fényesen, nem felsorolásként: csiszolatlanul, fényesen.
de mondom, könnyen lehet, hogy nem jól gondolkodom, és nem a te hibád, ha bántja a füledet:)
Szeretettel: Évi
Versed a kővel ellentétben csiszolt. Engem nem zavar, hogy központoztad, sőt én mindig is központozás-párti voltam (volt egy-két írás, amit a központozás hiánya miatt nem lehetett olyan gördülékenyen olvasni, és kicsit irritált… de ez csak eszembe jutott, másnál fordult elő). Elkalandoztam, száz szónak is egy a vége: nagyszerű vers!
Csaba, kösz a kalandozást, vagyis a központozást:)
Üdv: Évi
úgy látszik, rákattantunk a kisbetűs, írásjeleket nélkülöző művek ajánlgatására, mert
én a címet kicsi betűvel és három ponttal indítanám, ami aztán szépen "belefolyik" a szövegbe:-)
ha végig központoztad, miért nincs kérdőjel a vers záró sora után?
Szép eszmefuttatás, tetszik.
Szeretettel
Emese
Szia Emese:) lehet, hogy igaz, a cím is kisbetűvel jobb lenne, a három pontnak viszont nem vagyok híve a versben (amióta anno, egy szakértő megtiltotta:)
A kérdőjelet pedig nagyon ritkán használom, nincs rá magyarázat…:)
Köszönöm,
üdv: Évi
a három pontnak én se, de itt szinte kiköveteli magának a szövegtest 🙂
"A kérdőjelet pedig nagyon ritkán használom, nincs rá magyarázat…:)", dehogy nincs:
a "poetica licentia" 🙂
Rendben, meggyőztél Emese:))
(a címet javítani fogom)
Kedves Évi!
Nekem az a kínom a verseddel, hogy hosszabbat vártam."egykor úgy szállt le a hegyek vonulatára,mintha csillámpala anyakőzetre szállna,az eutanáziát tőlem akarja." Nekem ez a sor meredek. Talán az eutanázia miatt. Nem tudom. Bocs.
Barátsággal: Ági
Szia Ági!
Nehogy bocsánatot kérj, örülök, ha kérdezel. A vers hosszúságára nem tudom a választ, mindig az adott téma hozza, hogy mekkora lesz. Néha nagyon aprócska, még ennél is kisebb. Azt gondolom, hogy a vers értéke nem a hosszúsággal mérhető.
A csillámpala anyakőzet a smaragd lelőhelye, lehet hogy így már érthetőbb a kép… az eutanázia vagyis a megváltó halál akarása az egy kapcsolat haldoklását jelenti nálam.
És köszönöm, hogy olvastál azt is:)
Szia Évi!
Elég meggyőző vagy. Köszönöm a válaszodat. Így már értem 🙂
Barátsággal: Ági
Örültem neked!
🙂