Néma sikoly /Belső vívódás 1/
De mostoha ez az este
Fájdalmas minden perce
Mely óránként mutatkozik
Örökké jár, de unatkozik
Gondolatok ostromolnak
Fájdalmakat megtorolnak
Olyan, mint szellem a palackban
Mint képmutatás a szavakban.
Rabszolga a testem lelke
Szenved az istenverte
Kerékbe törne erővel
Eltiporna a kerek földdel.
Akkor lennék csak mélyen
Félelmem nincs e téren
S halva lenni e világon
De azt a száz évet kivárom!
2001. 09. 23.
1 hozzászólás
Kívánom én is neked azt a 100 évet. Az eddig megélteken kívül, vagy azzal együtt? Egyébként nem rossz a vers, csak a ragrímekkel vigyázz legközelebb.