Száll a szó
/A Költészet napjára 2o17/
"Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga,"
ha igaz szó hív fellegekbe,
alámerülésben tartva.
Ritka a levegő, magasban,
kiolthatatlan szomjam nő,
föntről , nincs mi láthatatlan,
a mindenségben van erő.
Világító fény ragyog bennem
és ébreszt búsuló lelket,
óva int, nem kell vakon mennem
kivont karddal, gonosz ellen !
Az éles kardnál többet érő
a szívekig hatoló szó,
lehet simogató és vérző,
serkentő vagy vágyat oltó.
Évezredeken át száll a szó,
legszebben az anyanyelven,
az írott szó, ami látható,
csak ennyi marad meg belőlem.
Sarkad 2o17 április 3.
Az idézet József Attila:" ARS POETICA c. verséből való.
4 hozzászólás
Kedves Zsófia!
Szép gondolatokat gyűjtöttél össze alkalmi versedben a költészetről a költőről, s e kettő viszonyáról. Évezredeken át fennmaradni szavainkban, édes anyanyelvünkön – ez éteri jutalom lenne; a gondolat számos-számtalan további gondolatot szül, s megannyi kérdőjelet is. A néhány szó, amit leírtál, tehát máris erősebb hatást fejt ki, mint a kard. Elhat a szívbe, a velőbe.
Szépen ragyog benned az a világító fény. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca !
Olvastam azért fordításokban is szebbnél szebb fennmaradt verseket. Fiatalságodnál fogva ajánlok neked a nagyon régiektől egy párat, hátha nem ismered őket.
ÓEGYIPTOMI SZERELMES VERSEK: Memeh virágok;Szaamu virágok;Taiti virágok/ Molnár Imre fordítása/
ÉNEKEK ÉNEKE MELY SALAMONTÓL SZERZETT / Devecseri Gábor fordítása/vagy említhetném még Horátiust,Ovidiust és későbbieket is. Ezért kell írni aki hitvallásának tekinti az írást, hogy legyen az utókornak öröksége.Köszönöm értő véleményed, és kedves szavaid. Szeretettel, Zsófi.
Megihlettél! Köszönöm.
Grey
Hú de titokzatos egyszavas !