Látod, a szó is elfogyott. Lenn az ég
vérszínbe hajtja foszló széleit,
csend fakad, mi lesz, ki tudja lesz-e még
új idő, lesz-e hűlt parázsra hit.
Csend fakad, pedig de szépen mondanám
összevarrt szívembe bújt kedvemet,
feslik az, kicsit talán az oldalán,
mint az ég, vagy összezúz, eltemet.
Feslik az, mi lesz, megöl vagy felröpít
tudni kellene, de fáj most a csend,
nézem a nyár trombitás virágait;
bólintsatok nekem jövőt… jelent.
22 hozzászólás
Kedves aLéb!
Szó is elfogyott.A versed megfogott.Szép vers.
Üdv:Ági
Köszönöm, Ági, örülök, hogy olvastál.
aLéb
Sok mindent jó volna tudni, vagy nem?Nem is tudom, mi lenne a jobb?Úgy veszem ki a "bólintás" kérésedből, hogy bizakodsz és igazából csak jó hírre számítasz.
Olyan szép füzérbe rakod össze a szavakat, mint mindig.
Szusi, örök a kérdés :-)… és hogy hol a válasz? ez is a kérdés egyik eleme… Örömmel láttalak itt.
aLéb
Szia!
Gyönyörüen írsz! Ez a vers egy gyöngyszem. Hamar még egyszer elolvastam, féltem,hogy elgurul. Jó veled elmélkedni. Én is nézem a trombitás virágaimat és kívánom, hogy bólintsanak a világnak szebb jövőt. Boldog vagyok, hogy olvashattam versedet. Gratulálok!
Szeretettel üdv:hova
Hova, köszönöm szépen a véleményed, örömmel olvastam.
aLéb
Meg sem szólalok, csak olvasok megint, és még mindig… titokban 🙂
Köszönöm, Pipacs 🙂
aLéb
Kedves aLéb!
Különlegesen szép költői köntösbe bújtattad versedet. Egyedi jelzőket használsz, gyönyörű sorokba fűzted gondolataidat. Bár szomorú a hangulata, az utolsó verszakban a remény is jelen van.
Sok szeretettel gratulálok, további jó alkotást kívánok!
Zsóka
Tudod Béla, sosem szeretnék elfogult lenni, pedig…az vagyok! Imádtam olvasni.
Szeretettel:Marietta
Nagyon örülök a hozzászólásodnak, Marietta, köszönöm.
aLéb
Zsóka, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Drága aLéb!!!
Nagyon szíven ütött versed…
Bizony, bizony úgy tud fájni a csend…
Szeretettel olvastam. Tünde : )
Szia Tünde, nagyon szépen köszönöm a véleményedet!
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Ma végre kibotorkáltam a kertbe, megnéztem, mit bólogatnak a "trombitás" virágaim. Hááát, jelent és jövőt, de múltat is. A szél segített kicsikét. 🙂
Nagyon szép a versed, a kedvencem a középső szakasz. Tetszenek az ismétlések is, kellőképpen nyomatékosítják a lényeget. Agyafúrtan írod a verseid. Úgy, de úgy tudnak szaggatni, hogy az ember nem tud szabadulni tőlük, mert csapdába kerül menthetetlenül.
Ahogy mélyedek, egyre inkább arra jutok, hogy nem a cím, hanem a "csend" a kulcsszó.
Nagyon tetszik, merülős-szaggatós. 🙂 Ja, és persze technikailag is fondorlatos, tanulandó! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Örömmel olvastam részletes hozzászólásod. Azt külön köszönöm, hogy így rá tudsz hangolódni, és hogy ennyire hatnak az érzéseidre, ezt már több versem alatt is kinyilvánítottad… de hát ez a vers dolga :-). Jól érzed, ez a csend, az alkony csendje az aminek a hangulatát meg akartam itt mutatni, és itt az alkony szimbolikus (is). Nagyon szépen köszönöm, hogy részleteiben, érzéseiben is foglalkozol a versemmel, örömmel látlak itt mindig. 🙂
aLéb
Kedves Aléb!
Szomorkásan szép merengés. "lesz-e hűlt parázsra hit" ezen főleg elmerengtem. Persze a magam módján, az én parazsammal, és hitemre is levetítve, Jó volt itt időzni, néha kellenek az alkonyok úgy hiszem. Versed hangulata most így megérintett.
szeretettel-panka
Köszönöm szépen, Panka!
aLéb
Szia! Azt szeretem a verseidben, hogy olyan nagyon hasonlítanak az én érzésvilágomra, mégis nagyon egyediek, nagyon a tieid. Könnyen értem őket, de nem tudnám így megfogalmazni. Ebben a mostaniban is magamra ismerek: keresem a jövőt, de addig meg nem lelhetem, míg a jelenem sem biztos.
Hanga
Hanga, nagyon örülök, hogy így látod a versem, azért. mert az a jó szerintem, ha vers megszólal a másik emberben. Köszönöm értő, érzékeny olvasásodat.
aLéb
Nagyon szép, lélek emelő!!!!!!
Mint minden versednél itt is csak ismételni tudom magam.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Zsike, kösznöm szépen hogy itt hagytad a véleményedet.
aLéb