II. fejezet
1.
Hideg érzés volt, mindazonáltal, olyan semmilyen. Nem láttam semmit a pirosságon kívül. Aztán végre megérkeztem. Nos ezt abból tudtam meg, hogy megszűnt a pirosság, és mintha elgáncsoltak volna, orra estem. Nagy nehezen feltápaszkodtam -ez ma már a második komoly esésem volt, és nem nagyon kívántam többet.
-Most, hogy megérkeztünk bemutatkoznék -mondta, és kezet nyújtott- a nevem Roy, Roy Dewan.
-Igazán örülök, hogy végre megismerhetem, engem -bár már biztosan tudja Gaszner Tamásnak hívnak-és megszorítottam kezét.
-Á, igen, a másik amit a kartam mondani, hogy nyugodtan tegezhetsz. Sőt eljön az idő…, de ez most mindegy, indulnunk kell, mielőtt meglátnak -szóra nyitottam a számat, de leintett- tudom, rengeteg kérdésed van, hosszú az út amíg célunkhoz érünk, útközben mindent elmesélek- a sötét tájon semi érdekes nem volt, egy erdősáv mellett voltunk és egy nagy hegy irányának ellentétesen indultun meg.
Nos, először is, amit a legfontosabb, hogy tudj: Vámpír vagyok. És ez itt a vámpírok földje. A világban, elszórtan mindenhol élnek vámpírok, majdnem minden országban legalább egy-egy család, vagy egy-egy vándor társunk. De itt a fő irányító központ. A technikánk nagyon modern, kicsit az emberiség előtt jártunk mindig, illetve ők zárkóztak hozzánk. Ott van például a kenyérpirító, a vámpírok már az emberi középkor végén feltalálták, itt jegyzem meg majdnem mindenhez piritóst eszünk. És ha már az emberi történelemnél tartunk, volt egy két vámpír akit ismert az emberiség.
Ott van például mindjárt, hogy az elején kezdjem, Nagy Sándor. Ő és nagyon sok katonája is vámpír volt, nem véletlenül rettegték annyira. Aztán ott van Attila a hun. Ez egy érdekes történet, vámpír nyelven (mert természetesen ilyen is van) a hun szó száműzöttet jelent. Attillát az akkori vámpír vezetés száműzte, pár hűséges emberével együtt, így jött létre a hun nép akik feldúlták európát, aztán Attila halála után eltűntek. A krónikák szerint Attilát, megmérgezték, méghozzá az egyik felesége. Nos valójában egy felbérelt vámpír bérgyilkos tette el láb alól, a vezetőség kérésére, ezek után az emberei visszatérési engedélyt kaptak, és így tűntek el a hunok.
Ez egy forró pont volt, már nagyon sokan tudtak a kilétünkről, cselekednünk kellett. Eltűntünk, eltűntünk több száz évre, hogy az emberek elfelejtsenek minket. És nem sokkal ezelőtt válaltunk újra nyilvánosságot. Persze azért a háttérben mindig ott voltunk, de csak békésen. -Csak
ámultam a hallottakon, nem akartam hinni a fülemnek, de valahogy mindabban amit elmondott, volt valami, ami arra késztetett, hogy higgyek neki.
De az emberi történelem után jöjjön egy kis vámpír is: Az első feljegyzés rólunk, egy egyiptomi hieroglifán van, melyet természetesen már eltávolítottunk a helyéről. Tehát a vámpír faj, becslések szerint kb. 5-6000 éves.
-És az tényleg igaz, hogy az első vámpírt egy denevér…
-Ne higgy el minden badarságot! Mindazonáltal, hitünk szerint így volt, ez olyasmi mint az emberek termtéstörténete, igazságtartalma nincs de jó hinni valamiben. Tehát a Kavonn Redak ami emberül szent
könyvet jelent, ez az emberi Biblia vámpír testvére, azt írja, hogy az első vámpír, a világ kezdetén az emberrel egyszerre termtetett, szintén mint ember, csak megharapta egy denevér, és vámpírrá vált.
Aztán itt egy érdekes rész következik: Három fia lett: Gneew, Reany, és Fatyx. És a történet szerint az ő utódaik a vámpírok. Talán ez a vége nem is áll mesze a valóságtól.
-Most kik állnak a vámpírok élén?
-Épp ezzel akartam folytatni: tehát a vámpírok békében éltek az emberekkel…
-De a vámpírok emberi vért szívnak nem?
-De, természetesen, azt is. Ezért volt több csata, a történelemben, de aztán a kifejlesztettünk egy módszert mellyel rengeteg emberi vért lehet előállítani, nagyon kevés emberi vérből. Ez konkrétan 1 liter vérből kb. 200 liter művér állítható elő, mely tökéletesen fedezi a vámpír tápanyagszükségleteit, mindazonáltal több vérbank is a birtokunkban van. És még ezen felül természetesen nem csak vérrel táplálkozunk, sőt vért csak nagyon keveset kell bevinnünk, havonta alig egy litert.
Ezáltal tehát észrevétlenül tudunk élni. Általában teljesen észrevétlenül. Sőt van fővárosunk is! Itt a vezetés kilencven százaléka vámpír: San Francisco. Erre nagyon jó példa, hogy volt egy kimutatás, mi szerint San Franciscoban egy ember, naponta átlagosan kétszáz vámpírral találkozik. Sőt még tovább mentek: A San Franciscoi emberek több mint fele ismer vámpírt, csak nem tudja róla, hogy az. És még
ennél is tovább megyek: a nyakamat merném tenni rá, hogy Te is találkoztál már vámpírral rajtam kívül is!
-Hogyan? Tehát a vámpírok az emberek között élnek?
-Igen, teljesen elvegyülnek. Egy vámpír család ugyanúgy néz ki mint egy emberi, ugyanúgy születnek gyermekek.
Csak egy bökkenő van, melyet a törvényeink tiltanak is: egy vámpír soha nem élhet kapcsolatban egy emberrel, mert annak beláthatatlan következményei lennének!
-Najó, azt elhiszem, hogy a felnőttek tudnak titkot tartani, de mi van a gyerekekkel, ők biztosan elárulják, nem?
-Természetesen erre is van módszerünk, nagy könnyítés, hogy a vámpír gyerekek kapnak egy szert mindjárt a születés utáni egy-két hétben, így nincs szükségük vérre és nem ütköznek ki rajtuk a vámpír jellemek, melyeket a felnőttek már tudnak kontrolállni.
-Tényleg, mik is ezek?
-Nem tudom milyen meséket ismersz, de se vérengző fenevadak, se torz arcú szörnyek, nem vagyunk, nem tudunk repülni, és a golyó is fog rajtunk. Nem sokban különbözünk az emberektől, csak a köterlező vérfogyasztás, és az egy két évtizeddel hosszabb élet. Míg egy ember átlag 60-70 évet él addig egy vámpír éltalában 80-90-et is. Tehát ha öregotthonban jársz, a bentlakó kilencven év felettiek felettiek fele, jó eséllyel vámpír. Nekik szintén nincs szükségük vérre, már. A vámpír vérszüksége tehát kb. 16 éves kortól 70 éves korig tart.
Mindazonáltal, valóban a vámpírok jóval erősebbek, mint az emberek, jobb a fizikumuk. És IQ
terén is jobban állunk, az emberek inteligenciahányadosa általában 110 és 140 közt van, míg egy vámpíré
120 és 150 között mozog. Ja és egy szemléletes példa: Relativitás elmélet?
-Mi? Na nem! Enstein nem lehetett vámpír! Az lehetetlen! -ellenkeztem, de aztán arcát nézve beláttam.
-De bizony. Ő is az volt, és még sok nagy tudós. És itt a baj, manapság nagyon szétszórtan élünk a világban, a vérfarkasoknak kitéve. Rengeteg védtelen vámpírt ölnek meg így – mondta halkan.
-És senki nem tesz ez ellen semmit? -engem is mintha elszomorított volna ez a dolog.
-Sajnos a jelenlegi vezetés nem! Az emberektől sajnos számos dolgot átvettünk, például a korruptciót.
A mostani tanács annyira beleásta magát az emberi világba, annyi üzleti érdeke kötődik az emberekhez,
hogy nem hajlandó belátni: fajunk fennmaradása a tét.
Száz évvel ez előtt, a vérfarkasok a sok üldözésnek hála, majdnem kipusztultak. Aztán jött az
új vén és abbamaradtak az üldözések. Társaink még jobban elvegyültek mint előtte, és védtelenné váltak,
az elzártan élő vérfarkas kolóniákkal szemben. És egyre csak fogyunk, egyesek szerint, már ők vannak többen -itt kis szünetet tartott, mintha kereste volna a szavakat, de azán kisvártatva folytatta-
De ma éjjel minden megváltozik, beteljesül a Harash. Az az emberi nyelven az ősi prófécia.
-valóban nagyon érdekes volt amit mond, de mostmár tényleg zavart, hogy állandóan azt a bizonyos vámpír nyelvet emlegeti, és mégis hibátlanul beszél emberül- Ó igen, a vámpírok ősi nyelve, hát ez zavarja a füledet, semmi különös, már szinte senki nem használja, csak páran ismerjük, persze vannak használatban szavak belőle, például amiket hallottál, de ezenkívül már holt nyelv.
Szóval ott tartottam, hogy a Harashban az áll, hogy újra eljön a vámpír harmónia, a hármak hozzák el. A három őscsalád leszármazottai -itt erősen rámnézett- a három Quonag.
-Várj csak… -és sokkoló gondolatom támadt- me… me… -dadogtam idegességtől.
-A három család? Napjainkra, egy kicsit máshogy írják, de azért felismerhetőek: Az egyik egy orosz család, kétezer éves családfával rendelkeznek, ők a Romanowok. A másik egy görög család a nevük Hesisthianis. És az utolsó egy… -idegtépő szünetet tartott, és halvány mosoly húzódott a szája jobb sarkába- az utolsó család egy magyar család…
Nem hittem a fülemnek. Egy magyar család, és a három Quon. Nem, ez egyszerűen lehetelen,
nem lehet! Nem! Nem! És nem!
-A család pedig a Kowats család -megfagyasztott ez a mondata.
Azt hittem álmodom. A Kowats család, a három Quon. És ott voltam én. A világot olyan
nagynak éreztem. Olyan óriásinak. Én pedig olyan kicsi lettem hirtelen.
-Ma már nem így hívják az egyetlent, aki a családból még él. Az ő neve…
-Gaszner Tamás -sóhajtottam.