Versek és kritika

Válasz szusi (2010-12-06 08:38:59) üzenetére:
Azt hiszem, teljesen érthetően fogalmaztam. Ha mégsem, akkor összefoglalom: arról tettem említést, hogy nagyon egyszerű rákattintani egy műre, el se olvasni, aztán odaírni "nagybátran", hogy "nagyon tetszett". Erre éppen elég az a pár másodperc, ami két hozzászólás közt eltelik. Nem rád értettem, csak úgy általánosságban, és nem a "tetszik" a gondom, hanem az, hogy sokszor azt sem tudják, mi az, ami tetszik. Talán a cím? Arra elég az idő, amit egyesek a művekre szánnak. Jeleztem, hogy érdemes elidőzni az írásokkal, mert vannak közöttük fergetegesek, nem is kevés!
Nem az a baj, hogy valaki azonnal leírja a gondolatait, hanem az, hogy úgy írja le azt a "tetszik"-et, hogy el sem olvasta.
Fontos a visszajelzés, de nekem úgy nem, hogy olvasatlanul odafirkant valaki egy szót. Ezek nem építő jellegűek. A habitus más, valóban. A művek viszont megérdemlik, hogy úgy írjunk véleményt, hogy el is olvassuk. 🙂

Válasz Kankalin (2010-12-03 15:53:24) üzenetére:
Kankalin őszintén: nem értem igazán a felvetésed. Én a legnagyobb tiszteletnek azt tartom, ha elolvassák amit írok és tudatják velem a véleményüket, akárcsak egy „tetszik” erejéig is. Az, hogy esetleg, aznap, egy adott olvasónak nemcsak az én írásom, hanem több írás is tetszett, az nem von le az enyém értékéből/értékeléséből/ semmit, inkább azt mutatja, hogy sok jó írás jelenik meg ezen az oldalon. Én pl. elolvasás után azonnal leírom, amit gondolok, akkor, abban a pillanatban, mert hiszem, hogy az első reakció a leghitelesebb.
Feltételezem, hogy neked is fontos a visszajelzés, mint ahogy mindenki másnak is, hisz ezért vagyunk itt.
Nem gondolnám, hogy bármelyikünkben hiba lenne. A habitusunk más. Nem jobb, nem rosszabb, más.

Nem szívesen szólok bele ebbe a dologba, de bele kell. Katát régóta szeretem és tisztelem. Véleményem szerint, ezúttal azonban nincsen igaza. Akinek van hozzá kedve, keresgélje az eredőket. Én nem teszem, mert annyi megmaradt az emlékezetemben, hogy nagyon nem megfelelő hangnemben szólt az akkor belépő Messinához. Megjegyeztem, mert Katától szokatlan volt. Ha utánanéz, belátja. Ismerem annyira. a

Kedves klubtagok!
Kérlek benneteket, hogy a kritikák és hozzászólások tartalma korlátozódjon az alkotásokra. Ha ennél személyesebb hangvételű fórumbejegyzések előfordulnak, mint amilyenek az utóbbiak, akkor azok törölve lesznek.

Kedves Messina!

Szóváltásod Finta Katával felkeltette az érdeklődésemet, és odalapoztam a versedhez. Nem tudtam végigolvasni, annyira zavart az ékezetek hiánya. Merthogy nem az írásjelekkel van a gond, és ezt Kata meglehetős jóindulattal és kedvességgel írta le Neked.
Lehet, hogy nem "élből" sértődéssel kellene reagálni (ami sajnos mostanában elég gyakori a Napvilágon), hanem végig kellene gondolni, nincs-e valami igazság abban amit írtak?

Válasz Finta Kata (2010-12-04 22:45:14) üzenetére:

Kedves Kata !
Az írásjel nélküliség nem jelent helyesírási hibát egy versben. Azt is leírtam miért. Egyébiránt pedig ha csak ennyit írtál volna biztos ,hogy nem szóltam volna hozza ezen a fórumon . Ugyanis nem azért regisztráltam erre a honlapra. Viszont kifejezetten utalok vitatkozni. Szerencsére vagyunk annyira különbözőek es egyediek ,hogy mindannyiunknak más tetszen.
Te egész egyszerűen a versem művészeti viszonyát vontad kétségbe amiatt ,mert nem volt írásjel ami valljuk be a kortars irodalom elfogadott formája.
Nem szükség elnézést kérned nem hercegnő vagyok , én csak azért írtam mivel rajtam kívül más is ír ezzel a formával és ha te írsz neki egy kommentet esetleg meg az írástól is elmegy a kedve amit nem szeretnek.

Válasz Messina (2010-11-18 21:39:41) üzenetére:

Kedves Messina!
Nem egészen értem, mit akarsz kifejezni azzal a mondatoddal: "Finta Katának pedig nem tiszte megmondani, hogy ki írjon és ki nem. A farizeusok kora mar lejárt." - Ha jól emlékszem, egy olyan versedre írhattam, amiben talán egyetlen írásjel sem volt, s ezt én most sem helyeslem. Neked nem tetszett. De ettől mindenki úgy ír, ahogyan neki tetszik, ahogyan akar, de talán azt is hozzátettem, hogy az illető joga, mit és hogyan akar írni. Nem szoktam rosszindulattal senkit megbántani, s kérlek, ezt fogadd el tőlem.
S ha azt tettem volna, akkor itt, az egész Napvilág közönsége előtt bocsánatodért esdeklem. Mert nem modernség és maradiság kérdése, hogyan írunk. Csak azt nem jó elfeledni, hogy vannak olyan előírások is, amiket a versírásnál is illik betartani.
S nem jó, ha valaki annyira a szívére veszi mások véleményét.

Sziasztok!
Azért vagyok most éppen itt, mert bő egy éve figyelem az aktív alkotótársakat, elmélyedtem, nem csak az írásokban, a hozzászólásokban is.
Meglepődve tapasztaltam, hogy néhány emberke percenként írja a "nagyon tetszett" és hasonló véleményeket. Nem egyet, hanem tucatjával. Ennyi idő alatt talán ezt a félmondatot le lehet írni, de a mű elolvasására egészen biztosan nem elég. A megértéséről már említést se merek tenni.
Rengeteg irodalmi értékű alkotás jelenik meg itt, jómagam örömmel olvasom őket, büszke vagyok arra, hogy itt írogathatok.
Azt gondolom, hogy a megjelentetett művek több tiszteletet érdemelnek, s nem csak azért, mert az alkotó embert is tisztelni kell. Megjegyzem, nagyon nehezen vettem rá magam, hogy ezt leírjam, mert azt tudni kell rólam, hogy a Gordon-módszer híve vagyok, tehát először magamban keresem a hibát.
Gondoltam, érdemes itt elbeszélgetni ezekről a dolgokról. Nem ellenségeskedést szeretnék, hanem őszinte véleményeket. 🙂
Szeretettel: Kankalin

Válasz Gunoda (2010-11-19 16:40:25) üzenetére:

Igen, ahogyan minden másra az életben:) A hagyományos dolgok sok esetben nem szolnak a kor emberéhez. Úgy tartom nem csak azt a réteget kell megszólítani és olvasásra ösztönözni akik ezt mar régen teszik hanem azokat is akik talán nem vagy nagyon ritkán vesznek könyvet a kezükbe.

Válasz Messina (2010-11-18 21:39:41) üzenetére:

Messina, a szívemből szóltál, bár én inkább prózás vagyok. Persze arra is igaz mindez...

Hozzátéve meg ma olvastam nagyon sok alkotó verset es meg kell mondjam nem minden esetben igazságos az építőnek szánt kritika . Ez megtévesztő lehet egy kezdő költő szamara ugyanúgy ahogyan egy tapasztalt író szamara is. A teljesség hiányával:Például vannak versek, ahol

- minden sor nagybetűvel kezdődik és van írásjel a sorok végén (a hagyományos versszedésforma), vagy

- csak az első sor kezdődik nagybetűvel mintegy címként, és a többi kicsivel indul, és itt váltakozik, hol van írásjel, hol nincs (látványos, egyedi szedésforma), vagy

- mindenhol kicsivel kezdődik, és nincsenek írásjelek a végén, kivéve a kérdő- és felkiáltójeleket (modern versszedésforma).
Azt gondolom mindenki a habitusának megfelelőt válassza és ne azt amit néhány ember jónak tart, mert ha mindenki azt csinálta volna a múltban amire mindenki csak bólogat akkor most nem volnának jó és érdemes költői a magyar nyelvnek

Sziasztok!
A jóindulatú kritikával nincsen semmi gond. Ha valóban azért írtak ,mert építeni akartak vele nem pedig csak rombolni . Szamomra ez között hatalmas különbség van. A vers stílusaiban eltérő és nem minden esetben követi a hagyományos formákat. Amiért én külön halas vagyok ugyanis szép a régmúlt de elsősorban a haladásé a jövő. Nagyon tisztelem a hagyományos versformákat de nem vagyok hajlandó csak azért követni őket ,mert mindenki így csinálja. Szerencsére mint ez es meg sok dolog az életben a kezünkbe ad néhány választható utat. Finta Katának pedig nem tiszte megmondani ,hogy ki írjon és ki nem. A farizeusok kora mar lejárt. Ezt több ezred év mar bebizonyította.

Te nem indítasz eggyet?

Válasz Nikolett (2010-11-06 19:59:21) üzenetére:
NyugoDTan megyek, ha nem lesznek farkasok. Jobban szeretem a nőies témákat a versekben. A macska nőiesebb. 🙂

Válasz Kankalin (2010-11-06 17:54:13) üzenetére:

Örülök hogy tetszett. Miért nem szereted a farkasokat? Aranyos állatok, bár személyesen még nem volt hozzájuk szerencsém. Szépek is arik is. Majd írok is róluk egy verset, csak előbb még a kedvenc állatomat akarom versbe foglalni, a macskát. Rendben van gyere nyugottan. Szerintem elfér ez itt.:)