Versek és kritika

Nem is tudom, én mostanság kicsit "beolvasósnak" találtam egy-két hozzászólást, amiket olvastam. A hozzászólásoknak szerintem ilendőnek kell lenniük, hisz hát mégis csak a kultúrát terjesztenénk, vagy mi a szösz... lehet kritikát írni, úgy, hogy rámutatunk a szerintünk lévő hibákra, de ezt nem "képbe vágósan" kell megtenni! Volt, akit már kitiltottak innen.

Falevél, Michelangelonak szántam azt a röpke hozzászólást 😀 De örülök, hogy ettől függetlenül érted. 😛 Milyen volna már, ha nem...

Hát jó, legyen ahogy akarod, kedves Balázs:-)

HÁT nem tudom, artur! :)))
de talán inkább ne legyen semmi.... 🙂

Jó volt újra olvasni az Éj monológját! Köszi Crys! :))

Hát, Balázs, nem tudom, most akkor mi legyen?

Arnodre!

Én is így gondoltam! Bár lehet, hogy nem volt egyértelmű!:DDD

Crystalheart!

:DDDDDDD Persze, hogy értem! Ez világos, ezt még az én kis amatőr érzelemvilágom is felfogja!

Ez nekem olyan, mint Munkácsy vs. Picasso. Érted. 🙂

Kedves Falevél!
én nem mondtam, hogy egy rideg, modern, tökéletes palota az szép... 🙂
ha így gondolnám lehet nem lennék csúszásban az egyetemen..... :/

Én nem azt mondtam hogy nem lehet új rímet írni, csak mindössze csodálkoznék hogyha valaki írna egy olyan verset amibe minden rím új, a gondolat is új és mégis visszatér a klasszikus stílushoz. És persze gondolatvilágában, és a klasszikus stílushoz mérten ezekkel az új rímekkel maradandót alkotna, na ezen csodálkoznék, persze biztos van ilyen.

Szerintem attól még lehet valaki amatőr hogy a jelenben él, és nem a múlt és a régi formákat eleveníti fel, sokáig én is azt hittem hogy egy vers nem is igazi vers rím nélkül, sőt "megvetettem" a kortárs alkotókat, most már tudom, hogy miért, azért mert nem értettem, miről szól. Szerintem ez mindenkinek a saját döntése, én elfogadom, hogy te így döntesz én így döntöttem engem nem fogsz tudni meggyőzni és szerintem fölösleges is ilyen próbálkozásokat tenni:P
Amúgy meg szerintem a közhelyeket mindig érdemes mellőzni. Itt gondolom a rímre értetted ezt, hát én meg hozzáteszem, hogy a ragrím az ami számomra RÉMES...

Egyébként meg nem értek egyet azzal, hogy ne tudnánk új és szép rímeket faragni, az a magyar nyelv szegénységét bizonyítaná, ehh. (Jó, persze én nem, nem tudok verset írni, de más esetleg... :P)

Michelangelo, tudod, hogy nekem a vers az klasszikus vers. És ez nem feltétlenül jelent mindenképp rímet, mert a lírában régen is volt rímtelenség, gondolj csak egy Csongor és Tündére. Egyik kedvencem az Éj monológja, gondolom, a legtöbben ismerik, de azért egy kis emlékeztető a végéből:

"De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok,
Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik.
Fáradtan ösvényikbõl a napok
Egymásba hullva, összeomlanak;
A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És hol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj."

Ez Vörösmarty, mint tudjuk. Nincs rím, és mégis eszméletlenül jól hangzik. Tehát rímmel vagy nélküle, nekem klasszikus stílusú legyen egy lírai mű, mert az az igazán... monumentális ;] Minden _igazán_ jeletős költőnk is visszatért a klasszikus stílushoz, még ha előbb modernet is akart.

Hihi! Bocsánat, hogy elírtam álneved Michelangelo!

Arnodre!

Én szívesebben élek csúnya, ám kedves szeretettel teli házban, mint egy gyönyörű ám rideg, modern tökéletes palotában...

Artur!

Értem- értem, csak fel nem foghatom:DDD!!!

Michelangeló!

Pontosan ez az, ami pedig nekem nem tetszik! Én nem akarok ebben a rímtelen stílusban megszólalni! Nem vagyok kortárs író! Amatőr vagyok, amatőr módon olvasok, amatőr a szívem, amatőr a lelkem! Nekem az a vers, amiben nincsenek rímek, az egyszerűen RÉMES!!! Persze van egy-két kivétel, de azokat kompenzálja a mondanivaló és a ritmus! Szerinted a kortársírásoknak még ezeket a "közhelyeket" is mellőzni kellene???