Versek és kritika

Szia mindenkinek, ha egy vers nekem nem tetszik, nem kritizálom, lehet, hogy nem értem vagy nem nőttem fel hozzá. Ha tetszik, akkor tudom miért és vállalom is, amit arról leírok. A kritika nem egy teszt ahol csak igen-nem válaszok vannak. Egy megírt vers üzen valamit, tartalma van, megmozdít bennünk valamit, viszont elképzelhető, hogy egy szóval is ki lehet fejezni, de a vers lényege pont az, hogy körül írja ezt a szót.Lásd ABC pályázat.

Köszönöm mindenkinek aki véleményét adta és olvasta a legujabb verseimet ,nagyon boldoggá tettetek ,hisz ajánlat nélkül is megkeresrtetek ,ezt nagyon jó jelnek veszem.

Válasz Heather Bay (2007-02-15 15:19:39) hozzászólására:

Szerintem az ilyenekhez közük sincs ahhoz, hogy irodalom, mint olyan, na meg az általános iskolát igazán kijárhatta volna, ha már beszólogat. Csíra.

Válasz Zöld Zsázsa (2007-02-22 16:48:39) hozzászólására:

Ezt én is így látom, kértem is tőle, hogy írja meg, hogy miért és miben tré, de mondanom se kell, hogy nem válaszolt. Az ilyen kritika nem kritika, mert ha valami nem tetszik írja meg őszintén, hogy mi az amit kifogásol. Mert a negatív dolgokból is lehet tanulni, de ez a megjegyzés nem kritika, hanem, mint ahogy Te is írtad Zsázsa bántó. És egy inteligens ember ilyet nem ír. Szerintem.

Jó, de az, hogy "tré" semmi képpen sem elfogadható! Szerintem ez nagyon bántó. Ha valakinek nem tetszik az adott vers, írja meg, pontosan és részletezve, hogy MI vagy MIÉRT nem tetszik... ez így tisztességes.

A minap kaptam egy nagyon "inteligens"hozzászólást.( a honlapomról) Nemhogy nem köszönt az illető, de alá se írta, csak ennyi írt:NAGYON TRÉ VERSEK!
Hát ennyit a kritikáról. Ami persze jó ha van, de fejtette volna ki miért tartja a verseket "tré"-nek. Hát nem? Így én ezt egy tré hozzászólásként kezeltem: töröltem az E-mailt....

huh, most elég nyomorultul érzem magam,
én ugyanis nem szoktam köszönni, sem elköszönni.. Megpróbáltam, de nem áll a kezemre, nem levelet írok, csak egy pár soros kritikát, és ha nagyon belemelegedek, csak írom,írom, és már küldöm is.
Én biztos nem sértődnék meg, ha valaki nem köszönne.

Megjegyzés: emberien, ne sértően, akkor is, ha nem tetszik!!!! Ez nagyon fontos, szerintem, és mindig ki kell emelni azokat a részeket, ami tetszett/nem tetszett. Meg hogy miért.

Válasz Titusz (2007-01-22 23:21:08) hozzászólására:

Ezzel egyetértek, én mondjuk csak "elköszönni" szoktam, mert amikor elolvasok valamit, ami megragad és úgy érzem, véleményeznem kell, valahogy sosem illik a hangulatomhoz odaírni, hogy "Szia"... de azért mindenki értse oda :):):)

A hozzászóláshoz azért azt hozzátenném, hogy a megszólítás avagy az elköszönés legyen meg... legalább az egyik ha a kettő nem megy 😛

Válasz titokka (2007-01-22 11:38:26) hozzászólására:
A Tagjaink / Ajánlom magam topik arról szól, hogy ott felhívhatod a klubtársak figyelmét alkotásaidra. (Egy hasznos tanács: érdemes az "Aktívak" lapot megnézni és az ott található tagokhoz írni értékelést, mert közülük nagyobb valószínűséggel viszonozzák majd a véleményezést)

A haikuról: nekem egy nagy kedvencem Kosztolányi Dezső Októberi táj című költeménye, ami ugyan már nem tartja teljesen az eredeti haiku "szabályokat", de gyönyörű és meg kell osszam veletek:

Piros levéltől vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

És már abba is hagytam a témától eltérő beszélgetést! Bocsánat... 🙂

Válasz Florilla (2007-01-14 17:07:16) hozzászólására:

Ormi a lényeget elmondta, én csak annyival egészíteném ki, hogy haikuval kapcsolatban érdemes elolvasni Benits Péter tanulmányát, melyet a haiku.lap.hu-n érhetsz el, A pillanat költészete címen. De ezen az oldalon több más írást is találhatsz a haikuról és persze sok-sok haikut, régit és modernet egyaránt. Ez utóbbiakban gyakori, hogy nem tartalmaznak természeti képet, inkább a haiku "szellemiségét" jelenítik meg.

Válasz Ormi (2007-01-14 20:11:26) hozzászólására:

Köszönöm szépen a felvilágosítást!!!!!!!!!! 🙂

Válasz Florilla (2007-01-14 17:07:16) hozzászólására:

valóban 5-7-5, de az egész egy természeti kép, egy megragadott pillanat a természetből... legalábbis eredetileg ez a haiku. Bár nagyon egyszerűnek tűnik ez a stílus, de az "igazi" haikuk mögött ott rejlik a keleti filozófia és a keleti ember hozzáállása a természethez...