Halk volt az éjszaka és végtelen, mint a halál. Ült a tóparton és hallgatta a békák dalát, nézte az apró arany foltokat a víztükrön, a Hold fényét. Rég nem érezte magában ezt a békét és a lelke megtelt igazi boldogsággal.
Már tudta egy ideje, hogy el kell mennie, de csak most jutott el addig, hogy már az sem számított, akit szeretett és aki őt szerette. Felemelte a fejét és tekintetét a Holdra emelte. Csak a fájdalom, olyan éles és tiszta benne, mint ez az ezüst fény.
Elszorult a szíve, de nem hagyta, hogy a könnyei kitörjenek. Nem akarta, hogy elhomályosuljon ez a kép. Magával akarta vinni, azokkal a gyönyörű emlékekkel együtt, amelyek ehhez a helyhez kötötték. Újra rácsodálkozott a tóparti éjszakára, mint egyszer régen.
A bokrok sűrűje a tavi tündérek táncát rejtette. A nádas mélyén szerelmes békák énekeltek, dalaik könnyű szárnyakon emelkedtek az ég felé és a Hold mosolya simogatta lágyan a tó vizét. A fák pedig komor óriásokként őrizték évszázadok titkait és dühösen felzúgtak, ha a szemtelen szél borzolni merészelte koronájukat.
A fák, akik most feketébe öltöztek és búsan integetni kezdtek… Mintha búcsúznának valakitől…
Újra feltöri készült benne a fájdalom, de elfojtotta, hisz akkor ordítani kell! Egy makrancos kis könnycsepp, azért mégis előfurakodott a szeme sarkából. Eggyé akart válni a tóval, de csak a homokra pottyant, ami úgy elnyelte, mintha soha nem is létezett volna.
Érezni kezdte, hogy a teste reszket, meg az idő is eljött már, lassan indulnia kell.
Eszébe jutott, hogy el sem búcsúzott, pedig ahová ő megy, az nagyon-nagyon messze van…Mindegy is, most már úgy sem számít.
Felállt hát, levetette a cipőjét és elindult… Langyos volt a tó vize, simogatta. Teste hullámokkal törte meg a felszín tükrét, amelyek aztán lassan tovatűntek.
A békák egy ideig, ugyan abbahagyták éneküket, de kis idő múlva újra rákezdték. Mintha semmi sem történt volna… Mintha ez a lány, soha nem is létezett volna…
Csak valami, különös, halk moraj szállt a Hold felé. A tavi tündérek imádkoztak…
2 hozzászólás
Ez nekem túl szomorú, nem szeretem az öngyilkos sztorikat, de egyébként jó és bizonyára lesz akinek tetszik majd. István
Ez az öngyilkos sztori nagyon szépen és jól van megírva. Tetszett. Üdv: én