Ha visszapörgethette volna az idő kerekét, vagy legalábbis fel tudta volna még idézni azt a napot, amikor először próbált szerencsét a falusi kocsmában felállított játékautomatánál, ráébredt volna, hogy akkor kezdett elromlani minden… Azóta az első útja nem haza vezetett, a családjához, hanem ebbe a büdös-füstös, lepusztult kis helyiségbe, amit estéről estére betöltött a részeg munkások – vagy épp munkanélküliek – duhajkodása. Azóta hiába várták a gyerekei, hogy lefekvés előtt átnézze a leckéjüket, és hétvégén sem azzal volt elfoglalva, hogy elvigye a fiát horgászni, vagy társasjátékozzanak a vasárnapi ebéd után, hanem megszállottan akart nyerni. Azóta az asszony is megváltozott, már nem kívánta a szexet, olyannyira, hogy rendszerint elutasította a közeledését, amikor kissé kapatosan bedőlt mellé az ágyba…
Csakhogy Laci nem akarta felidézni a régi szép időket, amikor még boldog családot alkottak ők négyen. A gyerekek lassan beletörődtek, hogy az apjuknak fontosabb a játékszenvedélye és a sör, mint ők. Az asszony fásultan nézte a tévét, amikor késő este hazatántorgott élete párja, és már arra sem vesztegette az időt, hogy alaposan beolvasson neki, amiért újfent megcsapolta az amúgy is szűkös családi kasszát.
Laci pedig egyre kevésbé érezte jól magát ebben a rideg légkörben, így hát még kevesebb időt töltött otthon. Már csak a játékgép monoton zümmögése, az időnkénti nyeréskor felhangzó vidám csilingelés és a tarka-barka színkavalkád érdekelte…
Megint vesztésre állt. Bosszúsan előhúzta az utolsó gyűrött ezrest a munkásnadrágja zsebéből, és miközben kiguvadt szemmel figyelte, ahogy a bankó eltűnik a gép gyomrában, észre sem vette, hogy vele együtt eltűnt minden korábban dédelgetett álma… a jövője… az élete…
18 hozzászólás
Kedves Borostyán!
Ha a játékgépek beszélni tudnának!!! Szívem szerint kitiltanám a gépeket mindenhonnan. Sajnos ennek a szenvedélynek több áldozatát ismertem, mert öngyilkosok lettek. Szomorú, de van aki ebből gazdagodik, mármint az üzemeltetésből, kihasználva a gyenge akaratú szenvedélybetegeket!
Jól megírtad, bár lehetett volna még fűszerezni egy két gondolattal. de így is jó lett!
gratulálok! Barátsággal Panka!
Nagyon jó az elbeszélésed. Tömör, lényegre törő, igaz!
Kedves Panka!
Köszönöm elismerő szavaidat. Sajnos engem is maga az élet ihletett e sorok megírására…
Üdv: Borostyán
Kedves Colhicum!
Köszönöm, hogy elolvastad rövidke írásomat. Örülök, hogy elnyerte tetszésedet, még ha a történet fájdalmasan igaz is:)
Üdv: Borostyán
Egyszer láttam ilyet én is. Döbbenetes volt, hogy míg ismerősömmel két sör mellett beszélgettünk egy 30-as férfi kb 1 óra alatt több tízezer forintot hagyott a játék automatában. Azt hiszem akkor hittem el, hogy ez valóban szenvedélybetegség.
Tetszik ahogyan megírtad.
Üdv.: András
Kedves András!
Örülök, hogy tetszett. Igyekeztem rövid lenni, ugyanakkor visszaadni a valóságat…
Szeretettel: Borostyán
Kedves Borostyán!
Nagyon aktuális témát fogtál, és mutatod be annak család és lélekromboló hatását.
Bár csak olyanok is olvasnák, akik ahelyett, hogy itt barangolnának, a bűzös kocsmákban tengetik amúgy is sanyarú életüket.
Jó volt Téged olvasni!
üdv.:
hamupipő
Kedves Hamupipő!
Köszönöm megtisztelő véleményedet:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Valamikor én is szenvedélyes játékos voltam. Elolvasva a történeted, szinte újra átéltem fiatalságom, annyira jó. Köszönöm, a szellemidézést!
ali baba
Kedves Ali Baba!
Örülök, hogy számodra ez az egész már csak múlt:)
Üdv: Borostyán
GRATULÁLOK!!!
Nagyon jól leírtad…
üdvi: dinipapa
Dinipapa! Örülök, hogy tetszett!
Üdv: Borostyán
"Hamupipő 2008-01-01 18:57:09 Összes értékelés: 167
Kedves Borostyán!
Nagyon aktuális témát fogtál, és mutatod be annak család és lélekromboló hatását.
Bár csak olyanok is olvasnák, akik ahelyett, hogy itt barangolnának, a bűzös kocsmákban tengetik amúgy is sanyarú életüket.
Jó volt Téged olvasni!"
én sokszor tengetem amúgy is sanyarú életem bűzös kocsmákban. Mert ott inkább ki lehet járni az élet iskoláját, mint itt.
mellesleg tetszett ez az egyharmad novella, bár a téma… túl ismert már, semmi új.
Bocs, természetesen Pált akartam írni:)))
Kedves György!
Örülök, hogy itt jártál. Sztem érdemes jól ismert témákkal foglalkozni, hiszen azok sok embert érinthetnek (meg)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Egyszerre mutatod be a szenvedélybetegség kezdetét, jelenét, és várható jövőjét, miközben azt is megtudjuk, hogy ezzel párhuzamosan hogyan dől össze hősünk élete. És hogy ez mennyire igaz!! Az meg csak a ráadás, hogy a gépeken kívül még mi minden sorolható ebbe a kategóriába.
Az utolsó mondatod lett a kedvencem. Az kifejezi az egész írásnak a mondanivalóját.
Jó Téged olvasni 🙂
Üdv.:
Jessie
Kedves Jessie!
Az a baj, hogy a szenvedélybetegségek nem csak az ebben szenvedő ember életét teszik tönkre, hanem az egész családjáét is… Örülök, hogy rendszeresen olvasol:)
Üdv: Borostyán
Az ilyen emberek lopni sem szégyellnek, hogy aztán pénznyelő automatába górálhassák. Volt "szerencsém" közelről látni az ilyet…sajnos. Remélem sokan elolvassák ezt az írást!
Üdv.: Phoenix