Aggódhatsz, ha jő az éj,
Aggódhatsz, ha fú a szél,
Aggódhatsz a szép időben,
Otthon, parkban, temetőben.
Mi lesz, mi nem, mi lehetne…
Mi kellene, s mit szeretne…
Vajon a sors veled tenni?
Hová kéne vajon menni?
Hogy lesz, hogyha nem is úgy lesz?
Ha meg úgy lesz, akkor mi lesz?
Ez meg az is lehetne tán…
De másképp is, vagy úgy talán…
Ahogy nem kellene lenni,
Mit lehetne akkor tenni?
Variálhatsz ezerképpen,
Ettől lehetsz szerencsétlen.
De ülj le kicsit, pihenj csendben,
Gondold azt, hogy minden rendben!
Vagy nézz meg egy szép kis virágot,
Vagy körben a tág nagyvilágot…
S ha megpihentél, folytathatod…
Aggódhatsz egy hosszat, nagyot,
Éjjel nappal, jó időben,
Szülészeten, temetőben…
Mi lesz, hogyha nem is úgy lesz?
És ha nem úgy, vajon hogy lesz?
Aggódj még egy keveset…
Készülj, mire nem lehet!
Kellemes szórakozást!
1 hozzászólás
Nagyon tetszik a versed Kedves Norton. Nagyon sokan vagyunk, akik aggódunk ezen is, azon is. Ragyogóan megfogalmaztad, igazán jó vers! Üdvözlettel:Magdi