Senki sem tehet ma már arról,
hogy hol és mikor jött a világra,
de van aki a szülőhelyét még ma is
magával hordja, mint élete átka.
Ahol akkor én a világra jöttem
az még Magyarország része volt,
de mégis egész életemben hordom
magammal mint egy szégyen folt.
Hányszor a fejemhez vágták:
Gondoltam, ön is igazi Magyar?
Ilyenkor mindig azt sajnáltam:
Miért nem nőt nekem is két agyar.
Már Márai Sándor is leírta azt
és ez, egy életre szóló igazság:
„Magyarnak lenni nem állapot,
magyarnak lenni magatartás!”
Sok embert ismerek itt külföldön
amelyik csak „állapotból” magyar,
ki nevéről is már régen lemondott
mert életében „valamit” elérni akar.
Sokan elérték már azt a „valamit”
akiket a gyermeke is ma már lenéz,
mert a nagyszüleivel a szabadságon
egy szót sem magyarul nem beszélt.
Csak tolmáccsal tudok beszélgetni
„otthon” az édesapámnak az apjával?
„Vater, wer und was bin ich heute?” *
kérdezi apjától a megvetés hangjával.
„Gyermekem, én azt akartam mindig,
hogy ha felnősz, legyen valaki belőled!”
„Igen, egy szégyenteljes valaki lettem
akivel elfeledtetted a te szülő földedet.”
És ilyenek mondták többször is nekem
„Én azt gondoltam, ön is igazi Magyar?”
de inkább maradok tovább is egy „Júgó”
mint sok ilyen megismert „Igazi Magyar”.
*” Apám, ki és mi vagyok én ma?
4 hozzászólás
Ez döbbenetes, de sajnos igaz! Tetszett, mint vers is! Üdv. én
Kedves Bödön!
Sajnos igaz, de hogy mi késztetett erre a már sokszor nemmel megfogadott témára, azt ma feltettem prózában, Ha egy teve sokat legel, címmel.
Köszönöm, hogy olvastál, és ha elolvasod, hogy MIÉRT, talán akkor még jobban.
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Jó a kérdés a végén. Erre se lehet épp és értelmes magyarázatot adni.
Van ilyen és az, hogy még igaz is az valóban döbbenetes.
Üdv: Ági
Kedves Ági!
Lehet, hogy már észrevetted, én nem tudok képzeletből írni, az én írásai témája mindig az egyszerű ember mindennapi életéből van merítve, mond, legtöbbször a saját életem, vagy a körülöttem élök történetei. Tudom, ezek nem egésszen felelnek meg egy romantikus vers témának, de azokat a szép verseket meghagyom azoknak, akik ahhoz jobban értenek.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni