Eddig fényes nappal is szellem járt utánam,
Én aki nemrég még a mélyben bolyongtam,
mára más vagyok, nem az aki voltam.
Bár a mondák levegője leng körülettem,
magasban szárnyalok a fellegekben fenn.
Szívemből forró sugarak hullanak,
örömmel nyitom fel újra szemem.
Tudom, erős vagyok mint a mesehősök.
4 hozzászólás
Csak így tovább! Elgondolkodtató a versed és hajrá, a mélyből csak felfelé vezet az út!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel Mária
Gratulálok a "mesehősnek" ! :))) Eszembe jut, hányszor megfogadtam, sőt néha sikerült is betartanom, hiszen erős vagyok… 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Köszönöm Pipacs, hogy olvastad 🙂
Szeretettel Mária