A színpad ma a porond, beöltözik egy bohóc
Egyik szeme sír, a másik nevet
Maszkot festve rá, mi mindent eltemet
Nevettet, hisz ez a dolga, boldog emberek a manézsba
Létezhet őt bánat éri?Senki tőle meg nem kérdi
Az előadás sikeres lett, ő elvonul hisz elégedett
Minden mi arcra lett írva,oly mindegy, nevetve vagy sírva
Holnap ismét színpad a porond, beöltözik egy bohóc
Bohóc
Szerző: Selanne
17 hozzászólás
Kedves Marietta!
Szeretem a bohócokat. Egyszer a szupermarketban gyerekeket szórakoztattak, úgy hogy közben a hosszúkás lufikat görcsre kötötték. Ugyanúgy szájtátva néztem őket, mint a kicsik. 🙂
Tetszik a versed. Bizony, a bohócnak nevettetni kell a publikumot. Ha bánat éri, vagy gondja van, akkor is nevetnie s bohóckodnia kell…
Üdv.: Alberth
Vidám és kedves a versed. A helyedben én azonban rendes mondatokba foglalnám. Persze, Tiéd a döntés.
Szeretettel: Kata
Kedves Marietta!
Sajnos, a mai élet sokszor mindannyiunkbol bohócot csinál ha akarunk ha nem, Egy fél órával ezelött irtam én is, az egyik szemem sír, a másik meg nevet. De ez ma már majd nem mindennapi eset. Nekünk manapság sokszor nem szabad, sem a sírásunkat, sem
nevetésünket sem mindig megmutatni. Végül is úgy járunk, mint Pistike: Bömbölve szalad be a konyhába, és az anyukája megkérdezi: Kisfiam, hát miért sirsz annyira? Apuka kinn rávágott a kalapáccal a hüvelykujjára,- De teneked azrt nem muszaj sirnod,- mondja az anyuka. Eöször én is nevettem,-felete Pistike. Vigyáznunk kell mindig, nehogy a fals helyen, egy fals pillanatban nevessünk. Szépen leirtad, sokunk mindennapi életét
üdv Toni
Kedves Albert!
Valahogyan sosem rajongtam a bohócokért.Ezt a verset még tavaly írtam, amikor kedvet kaptam arra, a gondolataimat le is írjam.Akkor belém villant, Ő is ember , festett arccal, ráadásul az egyik oldala nevet, a másik sír.Ilyen kép ugrott be róla, és így megszületett a a bohóc vers.
Szeretettel:Marietta
Szia Kata!
Milyen formában gondolod prózában megírva jobban tettem volna?Ez eszembe se jutott:-)
Szeretettel:Marietta
Kedves Toni!
Bohócot ne hagyjunk csinálni magunkból, ez lényeges.Viszont bohóckodni jó.Régebben írtam , ezt a verset:Szeretettel:Marietta
ilyen az életünk… bizony ilyen
remek vers
gratulálok
Szia András!
Köszönöm szépen, hogy időztél nálam.
Szeretettel:Selanne
Szia!
A bohócok sokat jelentenek, különösen e gyerekeknek. Tetszik a versed.
Szeretettel: Eszti
Szia!
Nem véletlenül orvosok is beöltöznek bohócnak.Gyógyító folyamatot indíthat be a gyermeknél.
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta!
Jó ez a vers ,közli az igazságot,mi magunk is hasonlóan élünk, nevetve-sírva.Ilyen az élet.
Szeretettel:Valéria
Szia Valéria!
Jobb nevetni, de valóban ilyen az élet!
Szeretetel:Marietta
Kedves Selanne!
Joggal vetődik fel az emberben, hogy a bohóc lehet-e bánatos, szabad-e neki annak lenni, vagy végezze a dolgát, mint a gép, mert mindenki ezt várja el tőle.
Gyanítom, hogy erősen elvont jelentése van a művednek, de hihetetlenül jó a szemléltetés.
Helyenként nagyon tetszik a vers különleges üteme, egyedi ritmusa, ezt bámulatosan eltaláltad.
Javaslom két helyen (5 és 7. sor) vessző és kérdőjel után szóközt hagyni, de ez nem ront a versed összképén, és nekem is vannak ilyen "hibáim".
Összességében nagyon tetszett a vers, gratulálok hozzá!
Üdv.:Tamás
Szia Tamás!
Köszönöm szépen a hozzám írt sorokat.Igyekeztem mögé nézni versemben mindannak amit itt leírtál a bohócról.Egy ilyen foglalkozás nagy erőfeszítés lehet, hiszem mi akik más foglalkozást űzünk, tehetjük vidáman, szomorúan, pókerarccal is akár.Kivetítődhet hangulatunk az arcunkra.De egy bohócnak?M
Folytatom, mert elszállt.
Igen, hajlamos vagyok a szóközökkel téveszteni:-)Igyekszem ezeket a hibákat kiküszöbölni:-)Örülök, hogy itt jártál:Szeretettel:Selanne
Megtaláltam!! Véletlenül.:)
Selanne! Meglepődtem. Ugye nem véletlenül? 🙂
Szeretettel ölellek:Ica
Szia!-)
A véletlenül címszó alatt?
Örülök, s ha még a prózai Bohócom, is rád talál, akkor a "bohóckodásnak" részemről vége is van.:-))
Szeretettel:Selanne