bokrétába szedtem
az összes érzésem,
s ím átnyújtom szépen
e szeretetcsokrot
(mint illatos virágot)
szívem ezzel telve
s megköszönök vele
minden óvó nézést,
minden féltő szót,
minden gondoskodást,
minden földi jót,
mind, mit tőled kaptam!
…s lám, elnyomhatatlan
hálám feléd röppen,
(itt őrzöm szívemben)
mert neked köszönhetem
mi megfizethetetlen:
boldog gyermek-lelkem…
2 hozzászólás
Szép és megható a versed, amely valóban a szeretedet nyílvánítja ki. Örömmel olvastam.
Szeretettel: Kata
Köszönöm 😀