Ha megkérdezed rég, mi az a dolog,
amiért a szívem hevesen dobog,
tán azt mondom, az éj, mint csillagpaplan,
és ahogy tavasszal a rügy kipattan,
s megtölti a teret bódító léggel;
vagy ahogyan nagyapám dinnyét lékel.
Tán eszembe jut még a parkban a pad,
amihez olyan sok vallomás tapad.
És említhetném az akkor jó zenét,
ami mára hamis, kakofón szemét.
S ha megkérdezed, hogy mi hoz ma lázba,
nem a pad, s nem régi lemezbarázda…
Nincs már más fogódzó, nincs más menedék:
életem Krisztus, halálom… nyereség…*
10 hozzászólás
Kedves Klári!
Igen, igen, csak bólogatok. Kell a fogódzó, a menedék…
Gyönyörű verset hoztál ismét.
Szeretettel 🙂
Ida
Kedves Klári!
Ó de szép lett a versed az emlékektől.
A fogódzó viszont kell, hogy el ne vesszünk.
Szeretettel gratulálok: Ica
Szia Klári! 🙂
Örülök, hogy ismét kötött formában írtál, hiszen kedvelem én is a szabályokat.
Mondanivalód magáért beszél, csak ismételi tudom magam: jó ez a nyugalom, jó tisztulni itt.
Köszönöm az újabb versed. Szívesen időztem vele. Talán azért is, mert amit megfogalmaztál itt, az engem is gondolkodásra ösztönöz.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Ida, Ica és Kankalin!
Köszönöm az értékeléseteket, az ittléteteket. Mindazt, amit leírok, úgy is gondolom. Nincs más érték egy életben, csak az, ami az Urat szolgálja.
Szeretettel: Klári
Szia Klári! Szép és igaz a versed. (Azt mondják, a művészetben az a szép, ami igaz:) ) Bennem azért rugózik a kisördög: mi a csodának teremtette Ő ezt az anyagi világot, ami csodálatos, és nagyszerű, ha nem azért, h az ember éljen vele, éljen benne? Hogy ne csak az égre vesse bátortalan tekintetét, hanem itt a földön is észrevegye az "anyagba leszálltan" Isten keze munkáját? Egyébként az első sorban "rég" helyett nem "még"-et akartál írni?
Áldott, békés Karácsonyt kívánok szeretettel: én
Szia Bödön!
Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy nem a világi öröm boldogít, hanem az Úrban való öröm. Amíg ezt nem éled át, nem is értheted. A hívő ember is észreveszi Isten keze munkáját és dicséri azt és dicsőíti Őt, mert Isten mindenek Teremtője. Ő ad életet, Ő formál minket anyánk méhében, Ő adja orrunkba a leheletet, amikor megszületünk és Ő veszi azt vissza, amikor meghalunk. Az Úr Jézus szavának erejével tartja fenn a világmindenséget. Csak egy szavába kerülne és többé nem léteznénk…
A "rég" nem tévedés. 🙂
Köszönöm szépen értékelő szavaidat!
Üdv: Klári
Értem, amit mondasz, és egyetértek. csak oda szeretnék kilyukadni, h nem baj, nem bűn, ha a nekünk teremtett világot (pl. a természet szépségét, vagy….más szépségeket:) ) is tudunk értékelni:)
Az miért lenne bűn. Csak az a baj, hogy sokan a valódi bűnt sem tartják annak. Azt állítják, a kegyelem alatt mindent szabad…
Áldott karácsonyt kívánok. Üdv.: Á.E,
(II.Korintus 5:14a)
Áldott ünnepet kívánok én is – Ésa 9,6
Üdv: Klári