otthon mint idegen, csak
némán lépkedek
***
azt írtam: otthon
igen, de mért idegen?
hisz itthon vagyok
***
ismerős utcán
ismeretlen emberek
egyik sem ismer
***
oly meghitt minden,
gödrök a gyalogjárdák
's kocsiút között
***
házak az utcán
nem kerítésen belül
kis virágos kert
***
avar mindenhol
ez normális, hisz ősz van
elmúlik minden
***
szeretném mindezt
meglátni, téli fehér
köntösében is
4 hozzászólás
A műfordítás rovatból eltűntél, de itt megtaláltalak!
Nagyon termékeny vagy, kedves Tóni!
Ez a költészet könnyebbik műfaja, itt szerencsére nem lehet rímeket számon kérni…
Sok sikert!
Üdv: Dávid
Kedves Dávid!
Nem tüntem el, csak most egy más formáját az írásnak követel tőlem a sors. Sohasem az akaratomat követem az írásban, hanem azt, amit abban a pillanatban fontosnak érzek. Sajnos sokszor nem az eszem írányít, hanem az érzés.
Hogy a Haiku a költészer könnyebik műfaja e, ehhez nem tudok hozzászólni, mert sohasem akarattal fogok az íráshoz, fordításhoz, hanem amikor úgy érzem azt kell tennem.
Köszönöm soraidat,
és üdv Tóni
Kedves Tóni!
Ez a haiku műfaj neked sokkal jobban áll, sokkal jobban sikerül, sokkal magyarosabb vagy benne. Nagyon helyesen ráéreztél erre. Ha kedved lenne japánból németre fordított haikukat tovább magyarítani, tudnék küldeni szép számmal. Egy másik irodalmi portálon hárman is szoktuk ezeket magyarra fordítani, aztán kölcsönösen vélekedünk arról, hogy ez kinek hogy-miként sikerült.
Én azért inkább más verses műfajban próbálok vitézkedni, az 5-7-5 nekem és az én zenész fülemnek nem elég kihívás. Ennél azért többre, tetszetősebbre és változatosabbra is képes vagyok. És ugye: Varietas delectat…
Köszönöm én is szíves reagálásod,
és a közelgő ünnepekre minden szépet és jót kívánok!
Szeretettel: Dávid
Kedves Dávid!
Köszönöm a jókivánságaidat, amit én is viszont kivánok neked. Rájön még a fordítási láz az biztos, de most nyugton hagy.
üdv Tóni