mindened odaadni
mindig csak adni
***
mindig csak adni
soha semmit sem kapni
rabszolgák sorsa
***
rabszolgák sorsa
mindig utálatot szül
gyötrővel szemben
***
gyötrővel szemben
a szeretet érzése
nem kel életre
***
nem kel életre
elszárad a csirája
termése sem lesz
***
termés sem lesz
konkoly volt a búzában
de jött a kaszás
***
de jött a kaszás
mi voltunk a kaszások
de a hullák is
4 hozzászólás
Szia, nem nagyon tudom értékelni a haiku-t, én még olyanokon nőttem fel, hogy: "..mondá Lajos a nagy király / eredj szolgám Lacfi Endre / Küldj parancsot mint a villám / köss nehéz szablyát övedre. Vagy: "A rakodópart alsó kövén ültem…" stb.
Kedves Bödön!
Nem tudom mit akarsz mondani a hozzászólásoddal, de inkább az az érzésem, hogy nem fejezted be, mert eddig mindig az utolsó szó nálad az volt :én, és most az hiányzik…
üdv Tóni
Igazából oda akarok kilyukadni, hogy a haiku esetében nem tudom eldönteni tetszik-e vagy sem. A haiku nagyon távol áll tőlem. Egy biztos: van érzéked! Ez tagadhatatlan! Szeretettel üdvözöllek: én
Kedvesa Bödön!
Ezek a sorok valóban inem is igazi keleti Haikuk, inkább egy Haiku formában megírt versek. Az elején nagyon betartottam a kelet formát, de idővel, "elnyugatiosodtam". Azért szeretem e formát, mert kevés szóban kell a lényeget beletömöriteni, és az olvasó gondolataival, melynek szabad utat engedsz, azzal fejeződik be.
Ez még a keleti Haikuk megkövetelése, hogy az olvasónál mint egy nagy harang gongja, olvasás után is a fülébe csengjen, és megpróbálja saját gondolataival befejezni. Ez azonban egy fontos kelléke is a Haikunak, mert csak akkor érti meg az ember igazán .
Köszönöm, hogy olvasol, és
üdv Tóni