a kis kavics ott
belső szoba szekrényén
szép helyet kapott
***
gyönyörű kavics
érdekes formája volt
szív alakjában
***
bűvös csillogás
öntötte el a szobát
a félhomályban
***
különös színe
csodálatos varázzsal
új erőt adott
***
az a kis szekrény
otthona oltára lett
ott imádkozott
***
egy szép reggelen
a kavics életre kelt
halkan megszólalt
***
életet adtál
nem hagytál ott egyedül
veled maradok
11 hozzászólás
Ez tetszett Tóni. Mindaz amit magunkénak érzünk, vallunk az az életünk részévé válik még ha csak egy kavics, akkor is.
Tudod vannak kavicsaim, amiket féltve őrzök, nem is a külseje miatt, hanem mert egy szeretett embertől kaptam, s vele a lelkem mélyén még sok mindent. ezért tetszett a versed mert eszembe jutottak ezek az élményeim. na megyek megnézem azt a kis dobozt…
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Szerintem sokszor nem is a vers a fontos amit leír az ember, hanem az ami a sokkal több fontossággal bíró, az amit az olvasóban elér, az az milyen kedves, talán már rég elmullott élmények, emlékek felidézője. Ezért is egy vesnek nem mindenkire ugyanaz a kihatása, értékélésének a megszabója. Mert valójában mi nem a verset értékeljük, hanem a mireánk keltett hatását. Egy profi kritikusoknál az más. Ők meg akarják mutatni az olvasóknak, hogy megétették az írót, de az nem fejezte ki magát tökéletessen, vagyis nem adta meg a tőle telhető makszimumot, Egy-két hibára rá is mutattnak, hogy megmutatják azt is, ők tudják miröl írnak.
Köszönöm, hogy olvastál, és hogy szép emlékeket sikerült felidézni nállad.
üdv Tóni
Kedves Szusi!
Valahogy az előbbi három kavicsos Haikút befejezetlennek éreztem, mintha a Happy End nem lenne tökéletes, és megszületett még egy hetes Haiku csokor.
Köszönöm, hogy ismét meglátogattál,
és üdv Tóni
Kedves Tóni!
Aranyos!
Szépen megírt alkotás!
Boldog kavics és ember!
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi 2
Egyetlen egy helyen kaptam kávét, a többiből elküldtek, sajnálják de nem tehetik meg, önálluk fix árak vannak
Igen, az ember el sem akarja hinni, milyen hatalma van egy húsz rappesnak, ha hiányzik.
Elkalandoztam, mint többször is,
Az öröm az hogy írhatok, az időm 95 %-ban azt tehetem amit szeretek, nem vagyok rászorulva, hogy valakinek a kedvére kell írnom, nem a többségnek akarok a kedvébe járni, nem a sikernek írok, sohasem vettem egyetlenegy pályázaton sem részt, és nem is fogok, az élet fenntartásom nem függ az írásaimtól, eddig csak működtem mint egy jól olajozott svájci óra, azon voltam, hogy az életemnek éveket adjak, most az éveimnek szeretnék életet adni. Csal ez az egyedüli célom.
üdv Tóni
Kedves Nairi 1
Tudod mi adja a legnagyobb örömet? Nem, nem a pénz. Az egy nagyon is szükséges, de a legrosszabb kelléke az életnek. Úgy mondják, csak azokat nem érdekli, akinek mindig elég pénzük volt. Ez igaz is. Amikor a Hajléktan sorozatot írtam ki is próbáltam. Egy kávé akkor itt a vendéglőkben mindenhol 3.80 és 4.30 svájci frank között volt, A jobb zsebembe beletettem négy egyfrankost, a balba, hármat, és egy 50 rappelt. Nyolc vendéglőben próbáltam ki, amikor megrendeltem a kávét megkérdeztem mennyibe kerül. Ahol három és fél frankon felül volt kivettem a három és felet, ahol négy frankon felül ott a négy frankot, azzal a kéréssel nekem nincs több, de kaphatnák e mégis egy kávét. Az eredmény lesújtó volt.
Kedves Tóni!
Már iskolát nyithatnál, s taníthatnád benne a haikut. Csodás dolgokat tudsz alkotni a rövid 17 szótagból. Ez a mostani is szinte egy sokat mondó mese.
Szívből gratulálok: Kata
Kedves Kata!
Iskolás koromban mindig tanár akartam lenni, akkor én voltam az egyedüli diák, aki officiell fel lett mentve a házifeledat alól, mert éjjelenként egy péségben dolgoztam. Nem tanulhattam tovább, akkor nem volt szabad, mostmár pedig nem akarok tanitani, azonban annak örülök, ha valaki olyasvalamit tanul tőlem ami a hasznéra van. A fontos az, hogy a Haiku láz amellyel itt a napvilágot megferőztem, kiterjedt, és nagyon szép Haikukat találunk ezen az oldalon többektől is. Én nagyon szeretem a Haikut, mint terápiát kezdtem el a hosszú hozzászólások ellen, de amint az előbbi hozzászólásom mutatja Nairinak, itt teljes csődöt mondott a próbálkozásom.
Köszönöm, hogy még mindig olvasol, és
üdv Tóni
Megadom magam kedves Tóni! 🙂
Ölellek: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Nem azért írtam, hogy megadásra kényszeritselek, de ha szeretnéd, akkor hozzáírhatok, még egy ráadást.
A fontos az hogy tetszett volt egy pár boldog perced, amikor nem kellet a mindennapi élet követeléseire gondolnod.
Üdv Tóni