Az éj fényes pontjai csillagként ragyogtak
S e ragyogásként lángolt a szívem
Az éj fátyolába burkolva
Gyulladt ki a lelkem.
Recsegett-ropogott szemednek tüze
S karjaid érintése perzselt
Az izzást nem olthatta a tengernek vize
A láng fékezhetetlen terjedt.
A füst megtekeredett
S elborította a lángokat
E kettő összekeveredett
S e keveredést éltette az indulat.
Az éj fényes pontjai csillagként ragyogtak
S e ragyogásként lángolt a szívem
Az éj fátyolába burkolva
Gyulladt ki a lelkem.
1 hozzászólás
Megmondom őszintén, nem szeretem, ha egy versszak ismétlődik, mert amit egyszer már elmondtunk, kár túlhangsúlyozni. Az érzéseid átjönnek az indulat, láng és tűz érezhető, én már csak egy cseppnyi ritmikát hiányolok.
Hanga