Délben olvasom csak
gyönyörű versedet,
álmos szívem olvad,
s pergeti a terhet,
mit a mai nap is
folyton reám aggat,
mert engem sok hamis
ígéret csak nyaggat.
Ígéretek tőlem,
miket kell ma tennem,
tele vagyok bőven…
De hogyha mi ketten
találkozunk egyszer,
több ígéret nem lesz,
csak mit szívem kedvel,
és amit neked tesz.
11 hozzászólás
Gyönyörű vers, szép, egyenletes, a ritmusa is kiváló. Nagyon tetszik! :))
Fel se tettem volna, ha a múzsámnak nem tetszene. 🙂
Hűha, nagy a szerelem!:)
nagyon tetszett
Köszönöm, András!
…de hogyha Ti ketten, találkoztok egyszer… szóval boldog legyen a perc.
Szeretettel:Selanne
Köszönöm, Selanne! Szoríts! 🙂
Naná, hogy szorítok!!!!!!!!!!
Naná, hogy szorítok!!!!!!!!!!
Köszönet a dupla szorításért! 😀
Úgy legyen!
Remélem közel jártok már egymáshoz!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Köszönöm, Zsolt! Megismerés szempontjából… igen, azt hiszem. Kilométerben mérhető távolság szempontjából viszont nem igazán. :((