„ Kedves Antal úr!
Mindennek atyja,
Igazság szolgája,
Nincs lehetetlen ura…
De semmi birtoklója!
Engedjen egy megjegyzést;
Nem lesz semmi mesés!
Sokak, s iskola réme,
Züllött koptatók férge….
Éppen ez a meséje,
Pedig sokat beszélhetne.
„Vége a zárójelnek.
– József Attila emlékére…
Menedékül szolgál,
Itat, etet, ha szomjaznál.
Nincs bíra, nincs vádló,
Te magad vagy, ki bíráló.
Az egész világ színpad,
Zenét a lélek pedig ad.
Ne számítson, ki mit csinál!
Sose figyeld más szavát!
Jó az, amit csinálsz!
Gyerünk, csak kezd el!
Bólogathat a többi,
Esetleg nem kedveli…
Nem számít, ki mit szól, vagy mond… vagy parancsol!