mikor kijössz a vízből és nem éget a nap
csak bágyadt csókos szellő cirógatja tested
jóleső borzongás bőrödön végigszalad
elfelejted rögtön a sok kínzó miértet
jól esik ilyenkor szagolni a szélbe
napon száradt ruha illatú a hajad
csalódások álmok bánat szakad félbe
nem marad semmi más csak ez a pillanat
2023. július
10 hozzászólás
“csalódások álmok bánat szakad félbe
nem marad semmi más csak ez a pillanat”
Kedves Dona!
Talán ezekért a pillanatokért érdemes élni.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm a hozzászólást és az egyetértést. Valóban az ilyen idilli pillanatokért érdemes élni.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona
Nagyon szépen sikerült kifejezned
azt az érzést,mikor a ´csókos szellö
cirogatja tested´!
Olyankor mintha minden
gond,probléma eltünne,mintha csak
szép és jó létezne körülöttünk!
Minden érzésünk öszpontosul és nem
akar semmivel sem foglalkozni,semit nem akar látni,
csak elereszkedni!
Egy újjászületés érzése ez!
Gratulálok;nagyon szép ´nyári pillanatodra´!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Köszönöm elismerő szavaidat. Mindannyian átéltünk már ilyen idilli pillanatokat, amikor az ember szinte felolvad a természetben. És igazad van, valóban, mintha újjászületne.
Köszönöm a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
Kedves Dona,
Láttató és nagyon érzékletes a versed, átadja a nyári pillanatot az érzékkel és az illatokkal együtt. Bár, ha megengedsz egy apró megjegyzést a formához: számomra a dallam itt-ott megbotlik. Persze nekem is van még mit tanulnom. Azonban a mondanivaló, a pillanat megragadása magával ragadó. 🙂
Szertettel: Ginko
Kedves Ginko!
Köszönöm a hozzászólást, örülök, hogy sikerült átadnom azt a kellemes érzést. A dallamon a ritmust érted? Pontosan mire gondolsz, hol? /Az utolsó sorban eredetileg “nem marad más csak ez a pillanat” volt, de akkor kevesebb lett volna a szótagszám, és ragaszkodtam hozzá, hogy mindegyik sorban 12 legyen. Nem mindig dolgozom kötött szótagszámú sorokkal, de itt azt akartam, ha már előtte három sor 12-es, legyen az az utolsó is./
Köszönöm a dicséretet.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona,
Dallam alatt nem a szótagok számát értem vagy valami kötött formájú ritmust. Ez annál talán szubjektívebb, mert ahogy olvasok egy-egy verset, van, hogy érzem a sorok egyfajta áramlását, és ha abban van valami meg-megakadás, azt észre veszem. Ebben persze bele lehet kötni, mert ez nem irodalom tankönyvi definíció, hanem szubjektív érzékelés.
Pl. az első két sor kapcsolatánál, ahogy olvasom őket érzek kis döccenést. Nem szeretek mások versébe belenyúlni/átírni, sose csináltam ilyet, de csak a példa kedvéért, hogy kézzelfoghatóbb legyen a mondandóm:
“mikor kijössz a vízből, nem éget a nap
csak bágyadt csókos szellő cirógat”
így hangzik nekem áramlóbbnak, bár, ha ragaszkodunk a 13-as szótagszámokhoz, akkor ez így nyilván már nem jó.
Úgy általában lazán kötött formában írok, szerintem megengedhetünk magunknak egy-egy “kihágást”, ha végül az úgy szebben cseng. De mint írtam, ez szubjektív, és lehetséges, hogy számodra vagy mások számára, amikor olvassák a soraid másképpen hangzanak belül.
Szeretettel: Ginko
Kedves Ginko!
Köszönöm, hogy megírtad, mire gondolsz, értem. Az általad írt sor mint dallam ül, így is jó, de bennem belül hosszabb sor, hosszabb dallam muzsikált, nekem úgy tetszik, ahogyan írtam, nem javítanám ki. Én sem feltétlenül ragaszkodom mindig a kötöttséghez, de adott esetben döntöm el, melyik számomra akkor a fontosabb: a kötött szótagszám és kötött rímképlet, vagy ettől eltérek, és megengedek magamnak egy kis kihágást. Írtam ménkű hosszú elbeszélő költeményt felező 12-esben, ahol egyszer sem döccent a ritmus, szótagszám, felezés vagy rímképlet, és akkor az tetszett, hogy ezt hiba nélkül végigvittem. És írtam verset kötött szótagszám és rímek nélkül is /l. a következő, Tűz és víz c. verset/, akkor meg az tetszett, azt éreztem belül, hogy így kell lennie.
Teljesen igazad van, mindez szubjektív, ki ahogy érzi, hiszen nem vagyunk egyformák. Amit én érzek, másnak nem úgy jó, ahogy másnak jó, úgy nekem nem, szerencsés esetben meg találkozik a kettő. Hát ez már csak így működik.
Szeretettel:
Dona
Drága Dona,
Gyönyörűen örökitetted meg azt a bizonyos idillikus nyári pillanatot az újjászületés egyik csodáját.Kevés finomabb érzés van annál mint amikor kijövünk a vizből, érezzük, ahogy ” bágyadt csókos szellő cirógatja ” testünket és beleolvadunk a mindenségbe, megtisztulva, pihekönnyűn.
Elfelejtjük “rögtön a sok kínzó miértet”csak a varázslat marad .
“jól esik ilyenkor szagolni a szélbe
napon száradt ruha illatú a hajad
csalódások álmok bánat szakad félbe
nem marad semmi más csak ez a pillanat”
Valahányszor ilyen élményt adunk a testünknek a lélek boldogan, énekelve lakik benne.
Köszönöm a gyönyörű pillanat átadását, magával ragadott.
Körülölelő szeretettel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
Igen, pontosan ez történik: ” beleolvadunk a mindenségbe, megtisztulva, pihekönnyűn.” Nincs szebb annál, mint mikor az ember harmóniában van önmagával és a természettel, a nagy mindenséggel is. Ennél szebbet, nagyobb lelki békét nem lehet találni. Nagyon szép, köszönöm: “Valahányszor ilyen élményt adunk a testünknek a lélek boldogan, énekelve lakik benne.”
Köszönöm ezt a csodálatos méltatást.
Szeretettel:
Dona