Élet álom
valóság várom
látom párom
e világon
véletlen képletben
véletlen léteznem
életlen képekben
szebbnél szebb fényekben
ülök állok
megyek várok
sötétben látok
világra tárok
esik ázom
hidegben fázom
ha van látom
álmatlan álmom.
Régen írtam
Eddig bírtam
Néha sírtam
Nagyon nagy kínban
Előre menni
eleget enni
valakinek lenni
jó dolgot tenni
mindig remélni
sosem henyélni
célomat elérni
ez: életet leélni.
Sok mosoly
néha komoly
össze ne omolj
mást sose’ okolj
Életem kezemben
célom a fejemben
sose’ feledjem:
mindig szeretnem.
Hálát adni
örömet kapni
Földön lakni
egymásra hatni
igazért kiállni
tettet nem megbánni
világra tárni
verset zárni.
2010. november 28
2 hozzászólás
Kedves Thomas.
Rövid, terjedelmes megfogalmazása az alapértékeknek – már akinek.
Élvezet volt gördülni, egy szellőnyit torpanni és újra gördülni.
Mosolyt csalt az arcomra, a sok bólogatás közben. 🙂
Köszönöm.
Kedves Titusz!
Örülök neki, hogy ezt váltotta ki belőled a versem, köszönöm, hogy leírtad.
Más: Jó lehet halgazdának lenni:-) nagyon szeretek horgászni!
Üdvözlettel: Thomas