Nézem a tisztán kéklő eget,
s érzem, az ember mily kicsi itt lenn.
Tudom az ember lehet nagy lélekben,
s maradhat kicsi érzelmekben.
Nagy a lélekben, ha amit tesz
őszinte szeretetből, hittel teszi
és kicsi, ha Őt mindezekkel szemben
a szívtelen gonoszság vezéreli.
Nézem a tiszta, kéklő eget ott fenn,
s érzem az ember mily kicsi itt lenn.
De az ember is lehet nagy a lélekben,
ha a szeretet vezérli a szívében.
S ekkor nem lehet kérdés, mi a nagyobb
az ég, amelyen a sok-sok csillag ragyog,
vagy az igazi szeretet. Tehát: mi nagyobb …?
Hisz mindkettő végtelen, mindegyik ragyog!